Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

Ez a kapcsolat az egész pécsi párt életében is pozitívan jelentkezik. A pártnak a mezőgazdasági munkások között végzett agitációs és szervező munkájában is kitapintható. A Fünfkirchner Zeitung egy cikkében utalt 1894-ben arra, hogy 1891től a munkások május elseje munkaszüneti nappá tételéért küzdenek és a „ . . . földműveseket megnyerték" ennek a küzdelemnek.

31 A polgári lap azon utalása, hogy a mezőgazdasági dolgozóknak ,, . . . még fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent a szociáldemokrácia", amellett, hogy ez erősen túlzás, annyi igazságmagja van, hogy az MSZDP pécsi szervezete még nem volt közismert a baranyai falvakban. Az agitációs munka most volt vidéken kibontakozóban. A földművesek közötti rendszeres felvilágosító munkának egyik ismert eszköze lett, hogy a párt a Pécs környéki falvakból a heti vásárokra bejövő kisbirtokosok és egyáltalában a falusi szegényebb rétegek között folytatott agitációt. A helyi szociáldemokrata szervezet megerősödése 1893-tól nyomon kísérhető. Érdekes módon a heti piacokon a rendszeres agitációt már ettől az időtől regisztrálta a rendőrség. 1893. május 10-én kelt jelentésében azt írta a polgármesternek, hogy „Szalánta, Nagykozár sokac, a PeLlérd, Németürög magyar és német kisbirtokosok között talált érdeklődésre a világmegváltó szocialista agitátoroknak az eszméje. Valóságos gyűlés zajlott le, amelyet közel 100 asszony, férfi vegyesen hallgatott. Az adó ellen mondottak nagy tetszésre találtak". Két hónap múlva készített újabb jelentésben bukkan fel a hír, hogy a „ . .. pécsi hetivásárokon szocialista piaci agitátorok tevékenykednek ...". A folyamatos felvilágosító munkára utal a Pécsi Napló 1895 júliusban. Ugyanez év március-június közötti időszakban Tolnában, Somogyban, Baranyában is agitáció folyt a községekben : „ . . . a szocialisták nyilatkozatokat íratnak alá a földművesekkel, akik így kötelezik magukat, hogy nem vállalnak a nagybirtokokon munkát az érvényben lévő munkabérek alapján, s arra biztatják a mezőgazdasági dolgozókat, hogy ha kell egy általános sztrájkkal fogják kivívni a megélhetéshez szükséges nagyobb munkabéreket . . .".

32 Májusban Mohácson a »Kereszt« nevű vendéglőben szociáldemokrata népgyűlést tartottak, ahol a helyi és a vidéki földművelők helyzetét is elemezték, rámutatva a bérek alacsony voltára, az uzsorára, a kivándorlás okaira . . .". A helyi német lap is utalt arra, hogy a Mohácson tartott gyűlésen Serly Sándor helybeli .szocialista orvos tartott előadást.

33 Ugyancsak a vidéken folyó agitációs munkára utal a rendőrkapitány, amikor augusztus 10-i felterjesztésében Mohács, Siklós, Szentlőrinc községben tartott népgyűlésekről értesülve arra hívta fel a főispán figyelmét, hogy a pécsi szocialisták közül egyesek budapesti iniciatívára a vidéki szervezkedés és agitáoióra vállalkoznak, sajtót és agitációs anyagot terjesztenek ...". A szociáldemokrata párt pécsi szervezetének megerősödése 1895 végére, 1896 nyarára tehető. A párt radikális vezetői az országos vezetés legkiválóbb személyiségeivel kerültek kapcsolatba. A betegpénztáriak elleni pártküzdelmekben Pécs országosan az egyik legradikálisabb bázisnak számított. Silberberg hűséges hívei voltak Marmorstein Henrik porcelángyári munkás, a pécsi párt legradikálisabb tagja, Kirsteier József nyomdai szedőmunkás, Brüsztl Lajos a pécsi első munkás újság, a Népbarát, illetve német megfelelőjének, a Volksfreund-nak felelős kiadója és szerkesztője, Szikora Imre. ök azok, akik 1897-től a vármegye területére is kiterjesztik a szociáldemokrata szervezkedést. Agitációt végeznek és tanácsokat adnak a megyében megalakított mohácsi, siklósi, a szomszédos megyéhez tartozó, de Pécs politikai vonzáskörzetéhez kapcsolódó szigetvári szociáldemokrata szervezetek vezetőségének. A fellendülő szervezkedés élén állnak, kezdeményezik a földmunkás- és cselédmozgalmakat, aratósztrájkokat. Baranya megyében az Alföldről, BácskábóL Kiskőszegen át, Eszak-Baranya területére pedig Dunaszekcsőn és Mohács-szigeten keresztül áramlott át agitációs anyag. A Független Szocialista Párt baranyai sikerei összefüggésben voltak az 1895-98 közötti baranyai szociáldemokrata pártveze-