Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA

Munkások? Elvtársak! A magyarországi szocziáldemokrm-párt pécsi szervezete, mely a világ ősszmunkasságáért küzdő elhunyt előharczosairól mindenkor tisztelettel emlékezett meg, s különösen CassaíU •Jtrdiaánd emiékét, aki egész életét a politikailag, társadalmitag elnyomott, gazdaságilag kizsákmányolt munkásság felszabadításának szentelte és megmutatta, hogy az elnyomatás alól mily eszközökkel szabadulhat, minden évben megünnepelte. Az iránta való tiszteletnek az idén is kifejezést log adni ; amennyiben fe/t/4 éo szepíemíer kő fi-ári a Sy&r-ulaza f. sz. alatti JCrtskaßls aendégíí kerthetyieSgieen Lassalle imílii rtndtz, melyre minden munkást, munkiisnr.j, munkásbaratot és elvtársat tisztelettel meghív a pártszervezet vezefafit. Az ünnepély emlékbtsziddel nylítatik mtj,\ melyet követni fognak szavalatok s egyébbmeglepetésszerű szórakoztatások, ßassallt Ottnagysága képe tsíjes knsítdgttással és eigűl Until Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély a nagyte-i rémben tartatik meg. Részvételi jegyek ára előre váltva, va]»-; mint a pénztárnál 40 fillér. Jegyek kaphatók;; Kreska Antal, Csapó István (czukrász), Müikn Károly uraknál ; özv. Bors Mártonnénál és aj bizalmi férfiaknál. Kezdete este 8 órakor. 1 FeSüiftzetések köszönettel fogadtatnak és aj »Munkás"-ban nyugtáztatnak. Munkások ! Elvtársak ! Hassatok oda, hcg| Lassalle Ferdinánd-emlékéhez méltóan nepély minél impozánsabb legyen. munkás "»*•• *« ipari «• fííldm »e!tsrr utikéiok kőllíoyí. Általános figyelem! Ftfcrsár hó 12-éti, mut» ma vaiáraap mwT délután léi S órakor -ja náom tiaa aagj tériedben «tttdas tartatta u itlrtttllinitl. Az WoaUáwt dr. HoQóa Istvástt budajttutí elmegy og-vintéioN •90. •*» í*rv*r ttà •ttéjéim a Jmm*M* itartMtraaéfi a* kawstkMm hMrteH«i wstartetotL Matyi• katvaateteé. ét, iteMi màtm • ttatfóMvttatt ifi*** r*üit»alkora Inva Péti*, KaNént-ulcw * «frjnhfta w*rtie mktftyCsalatkoina, aki azt hinne, hogy «Mpár Budapesten találhatói; azok az uszHö munkaadóit, akik a hatóságoknál, kormánynál deowiaczioznak, kÉretmeznek. hogy a munkásszakegyletekéi megferKÍ3zabá.yr>z**k, leMônterve a szakegyleteket Budapesten, hanem más városokban is feltalálhatók ezek a munkások munkaerejének kiaknázására határtalanul tofckvi munkaadók ES beigazolták a szegedi, kassai, araôi. pécsi és a többi városok mttttkaadíM, akik a munka** kizaákmányoiáíán mind egyhurori pendöÍBefc és a »BOkásszakegYletek töokfttevésén iá radoznai. * Ezekhez most hozi*Milakùïtak a nagyváradi munkiadd*, aük még a vá«» itft»%w|*»»i btoítüágál ta bcugnwrtottto abba, hogy érdekökben és -a (TWîîkasszafcegy letek rntgrerHÍ$í*bé lyozasában működjön közre i felterjesztést intézzen a belügy rtilniszteriumflűE a munkaadók czétjának kivitelt végett. De mozgásba hozták még * nagyváradi ipartefttgyclot is, aki jefemésében rámutat arra, hogy ; .Nagyváradon a munkás-sztrájk mozgalmak sorsit a nmnfcásazakegytetek irányítják, arai pedig a torvény érteimé szerint meg nem engedett dókig*. Hát hogy és különösen a piszokversenyt özö munkaadóktól sok kiícüik, azt régen tudjuk már Hanem, hogy a murikásszakegyfetek legyenek azok, melyek a sztrájkműzgalmakatirínytlfáMvagy hogy «ekMl indulnának ki a sztrájkmetgalmak. Él ujabb keteiü hazugság, amely mnen-onnan egy év Ota került torgalomha azok részéről, akik a munkások siettem! fejlődését ierde szemekkel tekintik és akik piszok vet se nyak révén még munkaadótársaik elot is elakarták halászni a vállalatokat, illetve munkákat. tU hogy ezek a píwokwrsenyi ölök. — szennyes törekvésük miatt elhárítsák ma; gakroi az f>BéizetEsebbe3t é$ adok hgyeüaét baabakul tVHfÊk riéjok a mnnkájKakegyteteket, núntha etekben keüenc kereanilk az okoktí, meiyek nvymasatótog Hatnak öztetefkre. S nem átaJják azok a munkaadók még t hatóságokat és kormányt is léirevesetsi, csakhogy szennyes tervüket kerettel vihessék. igaz, bt alapjában kutatjuk, van a szakegyletek működésének némi része asztrájkmozgalmakban, mert a szakegyletek azok az intézmények, melyekben a munkásság tudást merít önmagának, művelődik. Művelődésének magasabb fokrsvató emélodéae következtében megnyüik a szeme, tisztábban Látja a helyzetet, melybe a kapitalizmus és a piszokversenyt Őzök sodorták. Ka aztán szellemi fejlődése révéo gondolatai a tórvílági boldogságtol elterelődnek és nyomorúságának okait a munkásokat kizsákmányoló rendszerbet* keresi s sztrájk utján íiliaji magának rürhetóob helyzetei teremteni, igen, akkor mi is art mondjuk, hogy a munklauakegyleteknek a murikáaszirájkmw galmakban van kis részâk. De, hogy t sztrájkok a szakegyletekbol indulnának ki vagy ezek irányUanák, ennél nagyobb hazug SHgot még képzelni sem leteti Ml csak azon csodálkozunk, hogy akadnak hatóságok, akik az -vCSjw Hgre.flléabeo rejlik ata erd. -ATKS^ Felhívás Lassalle-ünnepélyre (1900) A Munkás felhívása antialkoholista gyűlésre talános és szakmai ismereteinek fokozására. Az egyletek tartalmi munkájára viszonylag kevés adat található. Az első évtizedről mégis megállapítható, hogy a szakmai művelés, szakmai oktatás nagy figyelmet kapott, mivel ez a legközvetlenebbül összefüggésben volt a munkásság életnívójáért vezetett gazdasági és politikai küzdelemmel. A népgyűléseken, általános munkásgyüléseken, ünnepélyeken megjelenő kórusok, zenekarok kézzelfogható bizonyítékai a művészetek felé forduló érdeklődésnek, az esztétikai művelődésre való tudatos törekvésnek. A közös művészeti produkció bemutatásában rejlő közösségi gondolat hamar otthonra talált a munkásság között. A helyi munkásmüvelődés szervezett formában történő vezetéséért folytatott lépések között jelentős volt az 1886. évi „Pécsi Munkás Olvasókör" programjának kidolgozása. A kör már a munkásság „minden oldalú" művelését és képzését tartja szem előtt. A politikai nevelés és az általános képzés már mint egymástól elválaszthatatlan cél jelenik meg. A munkásművelődés intézményes biztosítása a helyi vezetők legnagyobb gondja közé tartozott akkor is, amikor a szociáldemokrata pártszervezet még nem alakult meg Baranya megyében, A pártszervezet megerősítésében viszont a művelődési egyletek és köréjük tömörült munkások nagy szerepet játszottak. A pécsi szociáldemokrata szervezet kiépítésében azok a munkások vittek vezető szerepet, akik a helyi önképző, olvasóegyletekben is tevékenykedtek.