Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

A szabó munkások sztrájkja alatt a munkások szolidaritása nyilvánult meg abban, hogy önkéntes adományokkal 670 koronát juttatott a sztrájkolok családtagjainak. Az elkeseredett hangulatra és a küzdelmük hevére jellemző, hogy három esetben „magánosok elleni erőszak" címén tettek munkaadók feljelentést, mert „tettlegességre került sor az elkeseredett munkások részéről."*

13

''

1 A sütőipari munkások küzdelme a szabómunkások mozgalmához hasonló módon alakult. A kollektív szerződés lejárta előtti hetekben a szociáldemokrata szervezett munkásság bérmemorandumot nyújtott be a munkaadókhoz, amelyekben a régi szerződés megállapodásának csak a bértételeire vonatkozó paragrafusok módosítását kérték. 11 sütöde munkásai nevében benyújtott követelésekre a szabóiparosokhoz hasonlóan, a pékműhelyek tulajdonosai is „védszövetséget" kötöttek és „Határozat" címen, amelyet ki is nyomattak, egységesen elutasítottak minden munkáskövetelést. Érdekes, jelentős és fontos ennek rövid bemutatása, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a tőkés műhelytulajdonosok összefogása és munkásellenes fellépése milyen módon erősödött a munkásmozgalommal szemben 1909-ben. A n pékmühelyben megindult bérmozgalomra, majd sztrájkra, egységesen kizárással feleltek a munkaadók és a következő egységes, általános „rendszabályokat" hozták: ,, . . . 1. Az önálló munkaközvetítés jogot kikötötték maguknak. 2. Beleegyeztek, hogy akár szociáldemokrata szervezetnek, így a pécsi élelmezési szakcsoportnak is tagjai lehetnek munkásaik, de kötelesek más szervezet munkásaival együtt dolgozni. 3. ha ezért bojkottálnak vagy sztrájkolnak, akkor valamennyi pécsi munkahelyről kizárják őket. 4. Az 1908-ban kötött béreket ismerik el. 5. Ha a munkás munkaadója ellen agitál, sztrájkot szervez, nemcsak a saját, hanem valamennyi pécsi munkahelyről kizárják. Ezt a pécsi sütőmesterek közös értekezlete dönti el esetenként. 6. Aki a nyolc napos felmondási időt megszegi, azt valamennyi pécsi munkahelyről kizárják. 7. Valamennyi sütőipari munkás előtt a „Határozat" felolvasásra kerül, s aki ez ellen tiltakozik, vagy aláírni vonakodik, az nyolc napon belül köteles a munkahelyről kilépni és a fentebbi pontok alapján egyben Pécs összes sütödéjében nem kaphat munkát .. ." 1907. február 7-én az összes munkaadók megjelentek a Határozatot elfogadó értekezleten. A tizenegy sütödetulajdonos közül Malek Pálné és Csernus József nem csatlakoztak e munkás- és szakszervezetellenes „koalícióhoz", mindkettő szimpatizált a szakszervezettel. Bányászsztrájk idején 1908-ban nagy mennyiségű kenyeret adtak ellenszolgáltatás nélkül a bányászoknak.

335 A sütőipari munkaadók összefogásának, szakszervezet- és munkásellenes fellépésének mintájára később több pécsi középműhely tulajdonosa hasonló módon lépett fel a szakszervezeti bér- és sztrájkmozgalmak ellen. Piribauer, Szabó Gallusz, Benkovics és a Gruber sütöde munkásai 1909 januártól márciusig folytattak bérmozgalmat. Megtagadták a munkát, béremelés mellett a kizárt társaik visszavételéért, valamint szervezetlen munkások alkalmazása ellen folytattak mozgalmat. A sztrájktörők ellen külön harcot kellett vívniuk. A sztrájkoló munkások megtámadták a sztrájktörőket. Két esetben rendőrségi letartóztatással és egyik munkás ellen bűnvádi eljárással végződött a harc. A sztrájk hevességére mutat, hogy 10 munkást a rendőrség letartóztatott. A követeléseiket nem tudták elérni és a mozgalmuk eredménytelenül ért véget. Később Piribauer János pékségének 10 munkása egy elbocsátott társuk visszavételéért közel egy hónapig sztrájkolt, eredménytelenül. Grauer Izidor munkásai tiltakozó sztrájkba léptek, mert egy szervezetlen munkást vett fel. Szabó Gallusz-