Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914
3 Bányászok! Eltvtársah! A sztrájknak elbukni most már nem s/.abad. Kitanultunk h.n bélig, kitartunk tovább is. addid, amíg győzni fogunk. Inkább elhagyjuk ;i bányát, semilog » redtnén) nélkül visszatérjünk. - No legyen köztünk egyetlen sztrájktörő sem. mert aki elárulja ügyünkéi valamennyiünknek es önmagának is art Ha keddig meg nem lesz az egyezség, sztrájkba állnak a szivattyú-telepek és műhelyek munkásai is. Számithatunk az összes munkások támogatására 1 S«ren«eíeH g SZßrMZu-MZGtÄ m— . Bergarbeiter! Genossen! Der Streik dart jetzt nicht mehr niedergemacht werden. Wir hielten sechs Wochen aus, wir werden weiter aushalten, solange, bis wir nicht siegen. Eher verlassen wir die Bergwerke, als das wir ohne Erfolge zurückkehren. — Es soll zwischen uns nicht ein einziger Streikbrecher sein, denn wer unsere Sache verrat!; tie! schadet uns Allen und auch sich selbst. Wenn bis Dienstag keine Vereinbarung zustande kommt, treten auch die Arbeit er der Werkstätten und Pumpwerke in Streik. fi! kiwi M Si? tefstfîziBif fer tasawtetüttit! tóm «*» ««if mg crMnisotions-Comissica. A sztrájk-szervezőbizottság felhívása 9009. 1908. Hirdetmény. A pécsi és pécsvidéki bányatelepeken már több mint öt hete beszüntették a bányamunkások a munkát azon okból, mivel a Dunagőzhajózási Társaság a béremelésük és egyéb kérelmük tárgyában előterjesztett kérelmüknek helyt nem adott Miután pedig a hatóság biztos tudomást szerzett arról, hogy a bányatársaság, — mely munkásainak helyzetét 1905. évben és azóta folytatólag a mult évben is lényegesen feljavította — ma is azon a határozott állásponton van, hogy a fenforgó körülmények között a munkások által benyújtott memorandumoknak helyt nem adhat és f. évi május hó 31-én elfoglalt álláspontjától el nem térhet és el van határozva e mellett a végletekig kitartani és igy a sztrájk által a munkásság nemcsak semmit el nem érhet, hanem ellenkezőleg, ezen hosszas keresethiány alatt felemészti minden készletet, adósságokba keveredik és az amúgy is drágának ígérkező télre önmagát és családját kiszámíthatatlan nyomorúságnak teszi ki, ennélfogva a hatóság jóakarattal telve felhívja a munkásságot, hogy ezen meddő küzdelemmel hagyjon fel és lépjen legrövidebb időn belül munkába. Erre figyelmeztetni a munkásságot annyival is inkább kötelességemnek Ismerem, mert arról győződtem meg, hogy bár a megtartott gyűléseken egyhangúlag mondatott ki a sztrájk, ezen határozat mégsem a munkásság többségének óhaja, sőt az egyenkint, de nagy számban kihallgatott bányászok mind oda nyilatkoztak, hogy keresetükkel meg vannak elégedve, elítélik a sztrájkot és igy abba. biztos véleményem szerint, a békés munkáselemet lelkiismeretlen izgatók vitték bele, kik ebből hasznot meríteni akarnak és a kiknek érdeke is az, hogy a sztrájk meg ne szűnjék. Tudom, sokan akarnának már dolgozni, de ettől a félelem tartja vissza őket, hogy a sztrájk után Ivlnlalmazva lesznek. Midőn újból biztosítom a munkásságot, hogy bántódástól ne féljen, mert minden rendelkezésre álk) eszközzel megvédem és a bánlatmazókkal szemben a legvigomhhan fogok eljárni s midőn közlöm a munkássággal azt is, hogy a bányatársaság ujabban beadott béremelési kérelmüknek sem adhatott helyet, újból felhívom á munkás••aeot. hugy saját jól felfogott érdekében vegye fel a munkát, ne hallgasson lelkiismeretlen i/gafökra. ne téljen a fenyegetésektől, mert a nossz'S sztrájk által helyzete nemcsak nem javul, hanem csak súlyosbodik s magát és családját nyomorba viszi. Kelt Pécsett, 1908. július hó 12-én. Oberhammer Antal rendőr főkapitány. Rendőrkapitányi hirdetmény • sztrájk egységének megbontására
