Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914
letfizetés szerint. Háromszáz lakás ezerötszáz lelket érint. A tejre kirótt behozatali vámot teljesen lecsökkentette a javaslatukra hozott határozat, így a piacon 30%-kal sikerült csökkenteni a tejtermékek árát. 410 munkaalkalmat erőszakoltak ki az interpellációk, ezek közül 210 állandó munkahely lett. Ha figyelembe vesszük a munkanélküli pécsiek számát, ez 28 százalékuk elhelyezését jelenti. Az eredmények minimálisak, mert a virilista tagok a fontos ügyek szavazásakor megjelennek és leszavaznak. Nem fűzött nagy reményeket az előterjesztésekhez a továbbiakban sem, de fontos felvilágosító munkát végezhetnek a közgyűlésen azzal, hogy „a munkapárti kormány lakájainak népellenes politikáját hetenként leleplezik". Hajdú Gyula a törvényhatósági gyűlésen kívüli agitáció fokozását jelölte meg a frakció támogatásának fő feladatául. A vezetőségnek tisztában kell lennie, hogy „a frakció munkája nem más, mint a legjobb agitációs lehetőség az uralkodó osztály válságának leleplezésére. Amióta a frakció és a Munkás pontosan együttműködik a közgyűlésen a leleplezésekben, a lapból 1600 példánnyal többet kell nyomtatni, mert elkapkodják a közgyűlésen folyó viták miatt a polgári elemek. 1913. májusától rekordot ért el a Munkás, összesen 6000 példányban tudják kiadni a „közgyűlési számokat". Hajdú nagyon józanul és helyesen rámutatott, hogy el kell oszlatni a bizalmiak segítségével minden olyan nézetet, amely a frakció munkájával kapcsolatban hallható. Négy év szereplése mutatja, hogy a „reakciós városi tanács nem fogadja meg a szocialisták javaslatait. „Tisztán burzsoá osztályérdekek érvényesülnek, amelyhez meg van az elavult, velejéig romlott, minden sötét üzelmet keresztülvivő virilizmus. A frakció megerősítése az agitációs munka egyik fontos feladata . . ." Ezért a jövő évi választásokon a pártnak teljes erejéből kell küzdeni, hogy „további elvtársakat és szövetségeseket juttasson be a törvényhatósági gyűlésbe . . ." 27 « 1914. januárjában a törvényhatósági választásokra nagy erővel készült a szociáldemokrata vezetőség. A bizottsági tagok ötven százalékának lejárt a mandátuma. A polgármester vezetésével kreált „Városi Párt" a politikai életben egymással szemben álló polgárságot igyekezett tömöríteni, egy nagy reformprogramot jelölve ki, amelyben valamennyi olyan követelés szerepelt, amit a szociáldemokrata frakció vetett fel az elmúlt években. Ugyanakkor nyíltan arra hívta fel a korteshadjárat során a figyelmet, hogy a városházát meg kell menteni, nehogy „a vörösök martaléka" legyen. 279 A Munkás a választások során kitűnő fegyvernek bizonyult. Leleplezéseket közölt a megvesztegetésekről és fenyegetésekről, a választók befolyásolásáról stb. A választási csalások, a legkülönbözőbb törvénytelen módszerek alkalmazásának ellenére újra négy szociáldemokrata jelölt került ki győztesen a választásokból. 3. A szakszervezetek és a munkásság sztrájkharca az 190J-1914 közötti időszakban Mind Pécsett, mind a vármegyében lévő kisebb városokban és a nagyközségekben, ahol ipari üzemek voltak, a szakszervezeti mozgalom 1907-1914 között tovább erősödött annak ellenére, hogy ellenük a kormányzat fellépései gyakoribbak voltak, mint az előző időszakban. Az országos pártkongresszusokra évente készített összefoglaló jelentések a magyarországi városok közül Pécset emelték ki, ahol a
