Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

nak Dömmellel szemben. A lezajlott választásokon mégis a szociáldemokrata szervezet jelöltje győzött roppant szoros küzdelemben. November 30-án már közölték a helyi lapok, hogy ,,122:117 arányban Szabó József szocialista vezér győzött a délelőtt 9-től délután 4-ig tartó szavazáson. Dömmellel szemben nem tartották Szabót komoly ellenfélnek, s íme kisebbségben maradt a pécsi függetlenségiek pártja". A Pécsi Napló közölte azt is, hogy ,,a kisebbségben maradt párt megtámadja az eredményt, mert Szabó Józsefnek nincs passzív választójoga, tehát nem is választható . . ."

260 Valójában természetesen nem volt helyes az újságok érvelése, mert a törvényhatósági választásokra vonatkozó törvény világosan kimondta azt is, hogy a választók névjegyzékén nem szereplők is választhatók. A kormánylap vállveregetően írta, „ . . . Szabó meg fogja állni a helyét a közgyűlési teremben is . . ,

261 A pártvezetőségi ülésen örömmel és büszkeséggel elemezték a választási eredményt. Igen érdekesen arra is figyelemmel voltak, hogy kik szavaztak a párt titkárára. Ismertté vált, hogy a 239 leadott érvényes szavazatból 27 munkásválasztó, 65 kisiparos és 30 kiskereskedő volt, míg a függetlenségi párti jelöltre értelmiségiek és itt lakó vasutas altisztek, kiskereskedők voksoltak. A választást követő első törvényhatósági gyűlésen kezdődött a pécsi szociáldemokrata pártszervezet harmincöt éves szereplése, amely váltakozó sikerrel folyó harcot hozott mind politikai, mind szociális kérdésekben.

262 Szabó a törvényhatósági gyűlésen első szereplésekor, politikai kérdésben foglalt állást. A székesfehérvári törvényhatósági bizottság a függetlenségi párt 1909. november 11-i kettészakadása után átiratot küldött Pécs thj. város bizottságának, javasolva, hogy Kossuth Ferencet feliratban támogassák és küldjenek üdvözlő táviratot a kormánynak. A vitában felszólaló Szabó József kijelentette, hogy ,, . . . őt a közügyek tárgyalására küldték ide választói, de már első alkalommal politikai vitában kell résztvennie. Nem járul hozzá az üdvözléshez, mert aki helyesnek tartja Kossuth politikáját, úgyis mellé áll, de ennek elbírálása a népre, és nem a közgyűlésre tartozik..." Egyébként 48:11 arányban a közgyűlés megszavazta az üdvözlet felterjesztését.

263 Ugyanezen a közgyűlésen éles és kritikus hangnemben, rendkívül alapos megelőző vizsgálat és informálódás után, Pécs közegészségügyi kérdéseit elemezte. Azután a közélelmezés hiányosságaira, ,,iparhygeniai kérdések"-re, a pécsi pékműhelyek kétségbeejtő állapotára világított rá, az iparfelügyeletet támadva. Választói kerületének útviszonyait és a prostitúciót bírálta.

264 1910-től különösen éles politikai viták közepette kellett helytállnia a Nendtvich vezette „mungó-párti" tanács gyűlésein, amelyekben természetesen ugyanúgy működött az uralkodó városi csoport szavazógépe, mint a politikában a kormányé. 1910. februári üléseken kiéleződött politikai vita zajlott le az 1910. január 17-Í Khuen-Héderváry Károly gr. alakította új kormány támogatásáról. Szabó József határozati javaslatot terjesztett elő - az ülésterem karzatán megjelent nagyszámú elvtársai élénk helyeslése közepette - amelyben javasolta, hogy a törvényhatósági bizottság mondja ki: „ . . . csak olyan kormányt támogat, amely az általános, egyenlő titkos választójogot a parlament elé viszi". A szavazás nagy többséggel elvetette a határozati javaslatot. A függetlenségi és a szociáldemokrata párt sajtója természetesen megfelelő kommentárral kísérte az eseményt.

265 A közgyűlés elé beterjesz-