Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A PÉCSI MUNKÁSOSZTÁLY

Hamerli-féîe mezőgazdasági gépgyár A századforduló előtt Pécsett jelentős számú vasipari munkás tömörült gyáripari keretekben. Konjunkturális időszakban egyik-másik üzem munkáslétszáma erősen felduzzadt, nemegyszer 300 fölé. A vasipari üzemek Pécsett 50—150 munkást foglalkoztattak. Az 1903-ban alapított Hamerli József Gépgyár és Vasöntöde RT. ph a gyár alapítása idején 25, majd hamarosan 50 és 1910-ben már 139 munkást foglalkoztatott. Elsősorban mezőgazdasági gépeket készített, de az öntés is fő feladata maradt. A gyár munkásállományának vizsgálatára az alapítás óta vezetett törzskönyv jó betekintést nyújt a pécsi fémipari munkásság eredetére. Figyelemmel kísérhetjük valamennyi pécsi vasas szakma munkásállományának eredetét. Ez a dokumentum tartalmazza a különböző vasipari szakmában felszabadult tanoncok személyi adatát.

30 A pécsi vasipari munkásság eredetét tekintve megállapíthatjuk, hogy 1903-1914 között Hamerli üzemében megfordult 1701 tanonc, segéd, illetve szakmunkás közül eredetileg 450 volt pécsi. Tehát e vasipari üzemnek, amely egyébként a legtöbb szakmunkást adta a város többi vasipari üzemének, 38,2%-a pécsi volt. Szakmunkásainak döntő része a városi kisiparból áramlott át. Segédmunkás-állományuk átlagos száma olyan jelentéktelen, hogy nem bírt szívóerővel a vidék nem szakmunkás proletárállományára. A gyár munkásainak nagyobb része az első években Pécs vidéki vasipari munkás volt. 1910-re 99%-a már pécsi illetőségű. Ez jellemző az egész iparágra.