Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

A bognárok, a nyergesek a városi szakszervezethez tartoznak. A gyárban „Vasmunkás kompánia" volt korábban, amely egy önsegélyező és művelődési társulatként működött, de tagok hiányában megszűnt létezni. Mivel a gyár omnibuszok és kocsik javításával is foglalkozott - a gyáros szerint -, szükségesnek mutatkozott a 14 órás munkaidő bevezetése, amely ellen valamennyi munkás sztrájkba lépett. A mozgalom végül is megegyezéssel ért véget. Tíz órán felüli munkaidőt túlóraképpen magasabb bérezéssel oldották meg.

164 Politikai összefüggései miatt igen jelentős sztrájk zajlott a Pécsi Lyceum Nyomdában, amelyet Madarász Béla bérelt.

165 1905 őszén, novemberében a korábban már részletesen bemutatott választójogi, küzdelem rendkívül kiéleződött. A koalíció pártjaival, így a Függetlenségi Párttal, kemény csatákat vívott a pécsi szociáldemokrata vezetőség, a mögötte álló bányamunkás és városi szakszervezetekbe tömörült munkásság támogatásával. A koalíció lapja, a Pécsi Közlöny 1905 novemberében megdöbbentő durva hangnemben támadta, denunciálta a szocialista mozgalmat. Különösen a november 12-t követő választói nagygyűlésük meghiúsítását követően. A lap irányvonala a sztrájkokat is, és az egész mozgalmat támadta. A nyomdai munkásság december 10-től sztrájkban állott és országszerte szintén sztrájkba léptek a koalíciós lapokat előállító nyomdák. A budapesti hírlapszedő sztrájk vezetői az MSZDP rágalmazásának beszüntetését követelték. Heves összecsapások történtek a koalíciós lapok kiadói között. Az ország nagyvárosaiban, így Kassán, Kolozsváron, Nagyváradon, Kecskeméten, Marosvásárhelyen, a szociáldemokrata szedőmunkások csatlakoztak e mozgalomhoz.

166 A Zrínyi utcai munkásotthon (1906) - A bejáratnál Szabó József párttitkár