Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914
A feszültség növekedése miatt a rendőrkapitány utasította a pártokat, hogy a január 17-i esti népgyűlésre mindhárom választói tömeg külön útvonalon köteles megközelíteni a gyűlés székhelyéül kijelölt városi tornacsarnokot. Az utakon csendőrjárőrök és katonaság őrjáratai cirkáltak. 3000, főleg munkás, kevesebb kisiparos, kiskereskedő előtt tartott gyűlésen mindhárom szónokot meghallgatták. A végén azonban a szociáldemokrata párt terjesztett be határozatot, amelyben kötelezte tagjait, hogy csak a szociáldemokrata jelöltre szavazzanak, elítélte a kormányt és újra támadta a koalíciót, amiért csak „halványan, bizonytalanul fogalmazza meg a távoli ködbe vesző választási programjában az általános választójoggal kapcsolatos nézeteit." Újra hangoztatta a pécsi vezetőség, hogy véleménye szerint a Függetlenségi Párt elvtelenül játssza az egyesülést. A szónokló Végh József kijelentette, hogy: „ . . . bár a munkásságnak nincs szavazati joga, képviselőjükre biztos szavazatokat várnak, mert egyedül Bokányi, aki elvi politikát csinál. A kormányzat ismét elindította farkasait, a csendőröket, akik inzultálják a gyűlésre menőket . . ," 87 A január 28-i választásokon, amely nagy részvétlenségben zajlott le, a koalíciós pártokra 1448, a kormányra 665, Bokányi Dezsőre 50 szavazat jutott. 88 A pártvezetőség nem feledkezett meg a választói harcban szervezett gyűlések mellett arról sem, hogy a várható küzdelmekre erősíteni kell a szakszervezeteket. Április 9-én 2000 munkás jelent meg a májusi ünnepségeket előkészítő általános munkásgyűlésen. A szakszervezetek helyzetét ismertette a párttitkár és bejelentette, hogy valamennyi szakmában megalakítják a szakszervezeteket, így a nőcselédek helyi csoportot fognak szervezni, Siklóson, Mohácson, Pécsváradon, Szentlőrincen az építőmunkások szakegyletét készítik elő, Németbólyban a kőművesek ugyancsak felterjesztették a szakegyletük alapszabályait. Ugyanezen a napon a pártszervezet általános nőmunkás gyűlést hirdetett. A mozgalom nívójára, a munkásság lendületére és politikai aktivitására jellemzően, délután ugyancsak 2000 ember gyűlt össze, döntően nők, akik részére Gárdos Mariska tartott óriási sikerrel munkásgyűlést. „A nők helyzete és szervezkedése" volt a fő téma, továbbá arra adott részletes választ, hogy a szocializmus mit ért a nők egyenjogúságán. S ami végképpen megdöbbentette a helyi polgári lapokat, hogy este a pártház helyiségében ismét 400 munkásnő jelenlétében tudományos felolvasást is tartott „a nők helyzete a családban" és „a családi élet meg az erkölcs" címmel. Lapozgatva a polgári újságokban, egy sem akadt, amely nem a legnagyobb elismerés hangján írt volna Gárdos pécsi szerepléséről, még akkor is, ha a nők szervezését kárhoztatta. 8 '' 1905 tavaszán a pártnak fel kellett venni a harcot mind a keresztényszocialista, mind a nemzeti demokrata munkás szervezetek agitációjával szemben is. Májusban és júniusban is felvonultak ezek által rendezett gyűlésekre és szétkergették azokat, vagy a hatóságnak kellett feloszlatni a vitázásból a tettlegesség felé induló gyűléseket. Augusztusban Haller István antiszemita- és szociáldemokrata-ellenes kirohanásait a gyűlésükön megjelent több száz szociáldemokrata munkás valósággal szétverte. A hatóságnak félbe kellett szakítani a gyűlést és eltávolítani a verekedőket, majd rendőrségi megerősítéssel végleg feloszlatni. 90 A párt tekintélyének növekedését mutatja a május 5-i siklósi nagy népgyűlés, ahol 1500 főnyi munkás, kisiparos, értelmiségi jelent meg. Szabó József a munkásosztály, a kisiparosság helyzetére és a politikai élet krízisére mutatott rá és ebben
