Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A PÉCSI MUNKÁSOSZTÁLY

Zsolnay porcelángyári részlet Az ipari munkásság létszáma Pécsett 1867-1921 között Kisipari műhelyekben Közép- és nagy üzemben Év (1-20 főt foglalkoztató (21-1000 főt foglalkoztató Bányában vállalat) vállalat) 1859-1862 1400 — 800 1867-1876 2500 100 1300 1880 3800 200 2700 1890 3000 1200 2600 1900 3700 1600 4000 1910 6700 3400 3700 1920 6500 2400 4400 A nagyipari munkásság zömmel csak a század végén jelent meg Pécsett, főleg a bőriparban, sörgyártásban, kerámiaiparban, valamint a bányászatban alakult ki. A technikai forradalom teremtette meg azt a munkástömeget, amely a gyorsan fejlődő bányamunkássággal Pécsett a munkásmozgalom vezetőereje lett. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a nagyipari munkásság túlsúlya 1900 után sem jött létre. A munkásság elhelyezkedése a különböző nagyságú vállalatokban azt mutatja, hogy zömmel kis és közepes tőkeerejű vállalatok tömörítették (a 20-nál több munkást foglalkoztató üzemek közül) a munkásság jelentős részét. Nem érdektelen szemügyre venni e szempontból a tőkés vállalkozásokat.

18 Húsz munkásnál több személlyel működő ipari üzemek 1878-1920 között Pécsett Év 21—50 51—100 101—200 201—300 301—500 501—1000 1878 2 1 1891 10 2 1 1 1 1 1910 20 9 5 2 1 2 1920 23 6 5 — 2 1 A gyáripari munkásság koncentrációja lassú volt. Az alapítások többsége 21200, ezen belül is a 21-50 főt magában foglaló üzemekre esett. A gyáriparban a munkások 51,1%-a a 21-300 főt foglalkoztató, 49,9%-a pedig a 300-1000 felüli munkásállományt foglalkoztató nagytőkeerejű gyárakban, illetve bányában dolgozott 1900-1920 között.