Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

A PÉCSI-BARANYAI IPARI MUNKÁSSÁG MOZGALMA A SZÁZADELŐN ÉS AZ 1905-1906. ÉVI POLITIKAI VÁLSÁG IDŐSZAKÁBAN A századfordulón a magyarországi tőkés fejlődés olyan új szakaszába lépett, amely a munkásosztályra is rendkívül nagy hatással volt. Az ipar területén hatalmas szervezeti változások figyelhetők meg, a nagyüzemi termelés végleges győzelmeként szűk tőkés csoport kezében összpontosult a termelés. Régiónkban is az országos fejlődés részeként a kiéleződött tőkés versenyben az egyes ágazatok vezető tőkései, hogy érdekeiket egyeztetni tudják, felosztják maguk között a piacokat. Egyezségre lépve kartellekbe és különböző monopóliumokba tömörültek. A banktőkével összefonódva, annak irányítása alatt, monopolisztikus gazdasági rendszer alakult ki. A baranyai és pécsi vállalatok 1900-1914 között nagy számban kerültek maguk kezdeményezte, vagy más területekről indított részvénytársasági rendszerbe. 1890cs évek legvégétől, különösen 1900-tól a szénkitermelő iparban valamennyi vállalkozás, elsősorban a DGT monopóliumra törekvő tevékenységétől sarkallva, részvénytársaságokba tömörült, így a Hosszúhetényi Kőszénbánya RT. Ennek ellenére a DGT-nek a piacon sikerült az egész részvényrársaságot a szakadék szélére taszítani és 1903-tól bérelte valamennyi üzemét. Az észak-mecseki bányamezők a Dunántúli Kőszénbánya RT. kebelében működtek tovább, illetve az Esztergom Szászvári Kőszénbánya RT. kötelékében. Az egyházi kezelésben lévő kis kőszénbányaüzemek Pécsi Székesegyház és Püspökuradalmi Bányafelügyelőség RT. kebelében vegetáltak. Valamennyi pécsi rézüzemből alakult: Egyesült Pécsi Réz-Fém és Lakatosárugyár RT. Hamarosan a papíráru, mezőgazdasági termékeket előállító üzemek is részvénytársasági alakulatot vettek fel; Mezőgazdasági Sörgyár és Gőzmalom RT. alakult. A termelő ipar mellett a közlekedés és energiatermelő, továbbító iparban sorra részvénytársaságok alakultak. A gáztermelőiparban a Légszeszgyár RT., azután a pécsi Villamos RT. Az élelmezésiparban közel 120 kisebb vállalat, üzlet hozta létre a „Pécsi élelmezési-déligyümölcs-fűszerértékesítő RT."-t 1902-ben. A töméntelen húsiparos mellett megalakult 23 nagykereskedő és 14 dúsgazdag hentes közreműködésével 1904-ben a „Pécsi Sertéshizlaló és áruraktár RT." Ugyanebben az esztendőben a Pécsi Egyesült Szikvízgyár RT, majd 64 tejcsarnok üzleti irányítására a „Pécsi Tejcsarnok Vállalat RT". 1909-ben a „Kőbánya és Folyamkavics RT.", majd a „Téglagyár és Cserép RT."-vel a régió iparában a szén, gáz