Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A SZOCIÁLDEMOKRATA MUNKÁSMOZGALOM MEGERŐSÖDÉSE 1890—1900
szocializmust a nemrég békés bőriparba . . ." 148 Az egylet szervezője, Andor Lajos tímár munkás, táviratban üdvözölte a kongresszust a pécsi bőrmunkások nevében, a bányászok Mecsekszabolcsról szintén táviratban biztatták sikeres munkára az első cipészmunkás-kongresszust. A pécsi 1893. évi általános bányászsztrájk idején a radikális cipész újság szolidáris hangnemben sokat foglalkozott a sztrájkkal. A bányatelepen dolgozó Verb József szociáldemokrata cipészmester és segédje, Szabó Vince részt vett, sőt irányító szerepet játszott a párt küldötteként a bányamunkás-sztrájkban. A sztrájk elfojtására kirendelt karhatalom letartóztatta és vasra verve kísérték a pécsi ügyészségre, elkobozva a „Népszava" és „A Czipész" számait tőlük. 149 A szakegylet megszervezésének kísérleteit mutatja, hogy 1894. április 15-én a szaklap szerkesztősége arról értesítette a szervezőt, hogy a II. cipész kongresszuson akkor is vegyenek részt Pécs küldötteként, ha az egylet alapszabályait még nem hagyták jóvá. Kováts János pécsi felsőrészkészítő munkást megválasztották küldöttnek, de az első kongresszushoz hasonló körülmények miatt, nem utazhatott a pécsi bőrmunkások képviseletében a kongresszusra. 150 1894. július 15-én, hosszú küzdelem után, megalakult a pécsi bőrmunkások szakegylete. Az eseményről Kittel Ferenc, a radikális irányzatú országos vezetőség tagja, internacionalista, akit Engelmann Pál támogatása miatt zártak ki a pártból, és éppen ekkor, 1894-ben lett újra tagja a radikális pártvezetőségnek, jött Pécsre az egylet megalakítását segíteni. „A Czipész" 1894. augusztus i-i számában tudósított erről, a következőket írva: » PÉCSI ÚPITŐM UNK ÁSOK SZAKEGYLETH«-nuk ALAPSZABÁLYAI. i.tututrn itt Fachvereins Fünfkirchner Bauarbeiter. •Sntbó JAxKi'f. Nvéky temet Építőipari szakegylet tagsági könyve