Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A PÉCSI MUNKÁSOSZTÁLY

Pécs látképe a 19. sz. második felében a nagy gyárak száma még nem szaporodik, de látjuk azt, hogy az ipar tökéletesedik, a szerszám- és munkagépek mind jobban terjednek . . . aki mint önálló iparos már semmiképpen nem boldogul, az egy gyárba megy. Ipari szervezetünk átalakulása által megkövetelt ezen tisztulási processus napról napra élénkebben nyilvánul meg . . ."

6 Az „ipari szervezet" átalakulása a technika területén, valamint a munkásállomány összetételében végbement változásban tapintható ki. 1891-1893-ban huszonegy üzemben, amelynek munkáslétszáma 25-100 főig terjedt, alkalmaztak meghajtáshoz gőzerőt, illetve villamos energiát. Rohamosan terjedt a gépi anyagmegmunkálás a kézierővel szemben. A már működő nagyipari üzemekben, mint a Zsolnay kerámiagyárban négy, a MÁV Vasúti Főműhelyben két stabil lokomobil működött transzmissziók egész sorával.

7 A fennmaradó tizenkilenc üzemben egy-egy stabil gőzgépet állítottak a termelésbe. A Dunagőzhajózási Társaság (DGT) e tekintetben két évtizeddel megelőzte Pécs városába ,települt valamennyi nagy, vagy középüzemet. 1873-ban már 28 gőzgép működött, 1893-ban felszerelt generátor segítségével már munkagépeket hajtottak. Az elektromos meghajtás Zipernowsky-Déri-Bláthy nevéhez fűződő transzformátor feltalálásával gyorsan hódított.

8 1900-ban már nemcsak meghajtó erőként, hanem a gázvilágítás leváltásaként is fokozatosan felhasználják a villamos áramot. A meghajtóerő korszerűsödése mellett az anyagmegmunkáló gépek jelentettek differenciáló hatást gyárakon belül. A legfontosabb mozzanat ebben a folyamatban, hogy valamennyi üzemben bekövetkezett a munka differenciálódása, a legkülönbözőbb technikák alkalmazása.

9 Kerámiaiparban: zúzó, vegyítő, sajtoló, szűrő, gyúró műveleteket a hasonló nevű gépek végezték. A faiparban a gyárszerű üzemekben: a villamos meghajtású szalagfűrész - beállító szerkezettel -, valamint a gépi csiszoló került. Virágh József koosigyártó üzemében 1890-ben, Engel Adolf gőzfűrész- és parkettagyárában 1882-ben összegyűlt annyi tőke, hogy a műveletek nagy részét gépesítették.

10 A vasipar és gépgyártás középüzemmel képviselt vállalatai közül négy már 1900 előtt is működött. Ruepprecht testvérek gépgyárának réz-, vas- és harangöntödéjébe 1897ben lendítőkerekes körhagyósajtó, 1899-ben kisméretű forgófejes eszterga került. Grossman Sándor Pécsi Fém- és Lakatosáru Gyárába 1894-ben állítható fúrógépet szállítottak a Budapesti Fegyver- és Gépgyárból. A MÁV Vasúti Főműhely 1886ban már 3 esztergapaddal, 2 fúrógéppel, és egy modern amerikai lemezvágóval rendelkezett.

11 A négy fémipari üzem (Ruepprecht, Kindl, Haberényi, Romeisz) profilját illetően javító műhely volt, termelésük csak konjunkturális években állt át kényesebb igényeket kielégítő áruk gyártására. Pl. 1894-ben tűzoltó felszerelést, ma-