Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Vad-árok: Malom-árok Vf. A Felsőnmalmot hajtotta. 71. Fölső-malom: Fősőmalom Ma volt. Nemrég elbontották. 72. Sió: Duzzasztó Vízduzzasztó a Malomárkom. Már csak a betonépítmény vtam meg. 73. Két-árok-köz S, sz a Vad-árok és a Malom-árok között. 74. Halastó, melyet a Malom-árok táplál. 75. Illés-tanya S, sz. Tulajdonosáról. Az adatközlők nem ismerték: 9. K8: Pusztaalja — 11. K9: Homoki — 15. K8: Papföld — 19. K8, 9, P: Kerek — 23. K8: Pusztavég — 37. P: Berkő mező — 45. K15: Berkiparak P: Berki partok — 51. K9: Ujszöllök alyai — 58. K9, P: Szöllők alja — 59. K8, 9: Felső hosszú — 63. K8, 9: Alsó hosszú. Nem tudtuk lokalizálni: P: Felső malomirét P: Annaszéli; r. Az írásbeli nevek forrásai: K8^=1853: BiÜ 18, 1855: BiÜ 19, 1863: BiÜ 20 — K9=1854: BmK8 K15=1865/70: Kja|t. térkép — Hnt: 1973 — MoFmT2: 1978. Gyűjtöte: Krassovits Ágnes főiskolai hallgató. — Adatközlők: Csábi Kálmán 70, Rajki Arnold 30, Végh Sándor 47 é. 253. SZAVA Szava, '-ba, '-bu, '-ba, -i [BC1, 3, 4: Szaua BC2, 5, 6, 8, SchQl—9: Szava K7, 8, 9, Hnt, Bt, MoFnT2 : Szaua] — T: 1267 ha/2201 kh — L : 479. A török hódoltság alatt is folyamatosan laktak itt. Lakossága mindvégig magyar volt. Csak a múlt század közepétől é'íft iltt néhány nem magyar anyanyelvű. 1930-ban 404 magyar, 8 német és 2 horvát anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 471 magyar és 15 német élt itt. Ebből külterületen lakott 104 fő. A BmT 1864. évi határleíráson SZAVA KÖZSÉG feliratú bélyegző van. Ezen látható egy búzakalász, annak a száránál jobbról és balról egy-egy csillag. Szaua [1290/1291: Zatua: Györffy 1:381]. Feltehetőleg puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szn. végső soron a szláv sova 'bagoly' fn-re mehet vissza. Vö. szb.-hv. Sovic csn. <: *Sőva szn. (tkp. 'bagoly'). L. még or. CoB

a hn. (FNESZ. 599.) I. Malom utca: Kosut utca [Kossuth Lajos u] U. A 24 felé vezet. 2. Templom: Református templom É. 3. Kis utca: Kosut utca [Kossuth Lajos u] U. A 29 felé vezet. 4. Szobor-kert: Hősök tere Tér. 5. Hősi-emlék Szo. 6. Fő utca: Kosut utca [K8: Utsza; U — Kossuth Lajos u] U. A falu leghosszabb utcája. 7. Iskola É. Megszűnt a rendeltetése. 8. Gellei-ház: Tanács É. Tanácsépület volt. Az első név egykori tulajdonosa családnevéből ered. 9. Gellei köz Köz. L. még 8-at! 10. Hogy utca: Kosut u [Kossuth Lajos u] U. Hasonló nevű dűlő felé vezet. II. Szili-tanya [K8: Szili tanya Hnt: Állami Gazdaság Bt: Á. G. MoFnT2: ~; Lh] S, sz. A tanya ma már üres. Családnévi eredetű. 12. Vaskapu [BC8 : Vaskapu alias Kétág (Vaskapu más néven Kétág) SchQ6—9 : Vaskapu KI : Puszta Vaskapu; Ma, Vaskapu; sz, Kétág [helyesbítve: Vaskapu] puszta KB: Vaskapu Puszta K9: Vaskapu; sz, 1 Hnt, Bt: Vaskapupuszta MoFnT2: ~; Lh] — Vaskapu középkori magyar falu (Csánki II. p. 534) a török hódoltság elején már lakatlan puszta volt. A múlt század közepén létesült Vaskapu vagy Kétág puszta lakóinak többsége magyar volt. 1930-ban 11 magyar és 14 német lakta, 1970-ben 56-an éltek itt. Ds, sz, e. Volt uradalmi puszta. 13. Csonka-tábla S, sz. 1920 után földreformkor osztoták ki. 14. Kelle-tanya [KB: Kelle tanya Hnt, Bt: Kelletanya MoFnT2 : ~ ; Lh] S, sz. 15. Cicárdi-tanya Ta. Már nem laknak benne. Családnévi eredetű. 16. Kasziba-tanya [KB: Kasztba tanya] S, sz. A ta-