Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

dők is hozzájárultak, ezért minden 2. vasárnap az övék volt (Évk. 47., And. 144). Kőkerítés övezá, magas, homlokzati tornya s félköríves, pilléres szentélye van. Értékesek: török kancsójia a 17., falfestményei a 18., ikonosztáza a 19. századból. Szószéke copf stílusú. (Varg. 73., Tüsk. 68., Huba 37.) — A. sz. régebben a Szentháromság ünnepén dallal-tánccal egybekötött sátoros búcsút tartottak a szerbek a templom körüli portán. Mohács 1695-hen szerb püspöki székhely lett. A legutolsó püspök, Makszim Gavrilovics 1731-ben halt meg. Azóta a budai püspökséghez tartoznak. (Évk. 48). — A latin PoHa nevet kétféleképpen eredeztetik: a templomot, iskolát, paplakot (288., 289. sz. nevek) magas kőfal veszi körül, egyházi jelentése: 'templomudvar, ~kert'; a törökkel (történelmi szimbólummal: Portéval) való egykori kapcsolatukra emlékeztet. (Vö. a bevezetővel!) 291. Malom utca: szh. Szokák, mlinová 'Sokak mlinova' [1855: Müller Gasse 1893—1975: Malom u] U. Valamikor az utcával szemközt helyezkedtek el a Duna-malmok. (Erd. 416.) — Nh.: A gabonát többnyire a Sokac-rév (202. sz. név) táján dereglyébe rakták, majd a part menti sekély vízben hosszú rudat nyomva a vízfenékre, tolták ("sticázták"), vagy a partról hosszú kötéllel húzták fölfelé. 292. Lëovics-kocsma : szh. Lëovicsëv bircusz 'Leoviceva birtija' É, kocsma volt, tulajdonosáról. A század elejétől az 1950-es évekig főképp a szerbek szórakozóhelye. 293. Duna utca [1893—1975: ~] U, a Dunára nyílik. 294. P'erényi-tömbbelső: Perényi-tömb: [Hiv.: Perényi-tömbbelső] Tel. 1970 után épült a 304., 309. sz. utcák közti kertekben. 295. szh. Gyókiná nógávicá 'Djokina nógávicá' Ur, gúnynév, alakjáról, egykori gazdáról: 'Gyuka = Gyurka lábszára'. 296. Szentháromság utca: Tolbuhin utca: szh. Vëliki szokák 'Veliki sokak': szh. Szvëtog Trojsztvd szokák 'Svetog Trojstva sokak' [Lásd a 312. sz. névnél! 1865: Szent háromság u 1874: Sz. háromság u 1893, 1904: Nádor u (a 235., 290. sz. nevek közti szakasz!) 1893: Szent-Háromság u (a 290., 368. sz. nevek közti szakasz!) 1904: Sz. Háromság u 1926: Szt. Háromság u 1935: HK. 2:9: Szentháromság u 1946: Tolbuchin u 1965: Tolbuchin marsall u 1970 k.: Tolbuchin u 1975: Tolbuhin marsall u] U, a 236., 368. sz. nevek közt. A régi nevek és a szh. 'nagy utca'az egykori széles fő utcát idézik (312. sz. név), mely "az északi városrésznek legrégibb utcája" volt. (HK2:9.) D-i torkolatában állt az 1970-es évekig a Szentháromság-szobor (261. sz. név). Tolbuhin marsall parancsnoka volt a 3. Ukrán Frontnak, mely a várost fölszabadította. 297. [Évk. 59: Preisberger-féle ház] É. Itt működött (Ete2:13. sz. a Fő utcai Preisinger-féle ház mellett) Búz Mária vezetésével 1881—83-ig a második egyleti óvoda. (Lásd még a 313. sz. nevet!) 298. [Tj. 1779: Pázsit "Mindig szabad legelő mező volt mindenkinek, városnak, uraságnak, sőt minden útonjárónak . . . "] Az akkori város közvetlen környéke és a vásártér (403. sz. név) a 18. sz.-ban. Az uradalom ebből szakította ki a város számára oly sérelmes vadaskertet (320. sz. név!), az 1769ben ide telepített németeknek a házhelyet és kertet (159., 239. sz. nevek), ide helyezte 1785-ben a két temető közé az uradalmi szérűt (280. sz. név; And. 2:336). 299. Régi külvárosi posta [Évk. 71: 2. sz. posta Mt2: M. kir. posta] É, kisebb postahivatal volt. A külvárosiak kérésére létesült 1911-ben. Az 1930-as évek táján elköltözött (247. sz. név). 300. Sokac utca: Hosszi utca: Német Lipót utcája: Tomori utca: n. Krovotdkássz 'Kroatengasse': j. Lánga Gássz 'Lange Gasse': szh. Dugácski szokák 'Dugacki sokak': szh. Tomori szokák 'Tomori sokak': c. Lungoj vulicá: mc. Dugi utca: rc. Ulicá lungá 'hosszú utca' [1892: Tomory u 1904, 1926: Tomori u 1946—1956: Vorosilov u 1956—1975: Tomori u] U, a mohácsi csata tragikus sorsú vezéréről. — Brod. 62.) — A többi név arra utal, hogy régebben a 242. sz. utcához tartozott, s itt lakott Német Lipót, a szá-