Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

OrmSz.: Szécsa, D] S, sz, 1. 41. Fáskert S, gy. 42. Józec, -re Gs, Bokros. Régebben a házak építéséhez a vályog alapanyagát innen termelték ki. 43. [K2: Cserét Feldek, Cserét Mező K3: Cseréti föld, Cseh Rét; sz K8: Cseréti föld; sz] 44. Bárda-cserei-düllő [K12: Bárdacsere P: Bárda csere, Vizenyős] Völgyes, sz, e. Régen erdő volt. 45. Hosszuki lénija: Pap léniája, S, sz. Régen egyházi területhez vezető út volt. 46. Szélös görü: Széles görü [K3: Széles gürü; sz K12: Szélesgörü K12: Széles-Görü P: Széles Görü, vizenyős OrmSz.: Szélözsgörü, Szélesgörü] S, 1. A gürü 'zsombékos, nagyobb mocsárterület.' 47. Bárda-cserei-rét [KI2: Szőlők] S, sz, gy, sző. Régen rét volt. 48. Samu-kert: Bazsó Samu-kert S, sz. Egykori tulajdonosáról. 49. Gácsa, '-ra [K2: Gajcsa; r K12: Gácsa OrmSz.: ~] S, sz A gáj 'ingoványos, sásas' hely. 50. Kertök Ujja [OrmSz.: Kertöküjja] S, sz. A falu kertjei ide nyúltak le. 51. Lenfőd: Lenföld [K2: Gajcsa, Gajcsa Mező; sz K3—5: Kender Földek, Kenderföld, Kenderesek; sz K8: Kender főid; Sz Kenderesek K12: Hosszúföld P: Gátsa OrmSz.: Lenfődek] S, sz. 19ő9-ig lent és kendert termeltek itt. 52. Horgasok, -ba: Horgas, -ba: Horgas, -ba [K3: Horgas föld, Horgas; sz K8: Horgas föld; sz K12: Horgas; sz OrmSz.: Horgasok] S, sz. Régebben horhos volt. 53. Tüskés, -be [KI2: Szőlők; sz OrmSz.: Tüskés] S, sz. A. sz.: „Valamikor sok sok tüsök, bokor vót ott". 54. Főső-mezö: Fölsőmező [K3: Nyolcz Hold; sz K3—5: Homoki dülő, Homok; sz K8: ~ K12: Homok; sz P: Homoki Ds] S, sz. 55. [K4—5: Kemse Faizási erdő, Kemsei erdő, Kemse község erdeje; e] 1886 után Lúzsok területéhez csatolták. 56. Szöllők: Kis-fődek [K2: Szöllők Mező K3: Szöllők; sz K12: Szölöki: sz P: ~ Ds, Mo OrmSz.: ~ MoFnT2: Szőlők-dűlő] S, sz. Régebben szőlővel beültetett terület volt. 57. Temető, -be: Református temető [K2: Herrschaj

liehe Neu Garten K3: Hortus Dominalis, Uraság káposztása; K4—5: Lelkész; sz] S, Te, Bokros. 58. Temetőji-dülő: Temetői-dűlő S, sz. 59. Pap-rét: Papi-főd [K4—5: Léikész; sz] S, Völgyes, sz. Református egyházi tulajdonban volt. 60. Eklézsia-Dobra: Dobra S, sz. Református egyházi tulajdonban volt. 61. Kisréti-legyellő: Kisréti-legeid [Kl : Palus Kopistya alla (= Kopisyta alla mocsár) ; Mo, később r K3 : Csőszi rét, Uraság Rétjei K4—5: Csőszi rét; r K3: Kis Rét; r 1841-től K8: Kis rét; r K8: Csőszi rét; r K12: Csőszi lapis; r, sz P: Két töltés köz, Csőszi lapis, S, Csőszi elő, Vizenyős] S, Egyenetlen, 1, sz. Sásas, bokros hely. 62. Kis-Dobra: Dobra [K3: Dobrai K4—5: Dobra; sz K5: Legelő; 1 K8: ~ K12: ~; r] S, sz. 63. MégyékiDobra: Főső-Dobra [K3: Dobrai K4—5: Dobra; sz K8: ~ K12: ~; r] Magasabb fekvésű, S, sz a Vejti határnál. 64. Nagy-rét [K3: Prata Reman (= visszamaradt földek) Csőszi rét, Uraság Rétjei K3—5: Nagy Rét; r 1841-től K4—5: Csőszi mező; sz K8: ~ (1868-ban) K8: Nagy rét; r K12: ~; sz P: OrmSz.: ~] Ds, Mo, bokros, sz. 65. Középső-Dobra [K3: Trituratur Domin (= uradalmi cséplőhely) Dobrai K4—5: Dobra; sz K8: ~; r] S, sz. 66. Gyümőcsös: Gyümölcsös [K3: Csőszi, Csöszi ager Dominalis (= Csőszi, uradalmi szántó) K3—5: Csőszi Puszta; sz. Lásd Hirics község helyneveinél is az elpusztult puszta neveit. K8: Dobra; r K12: ~; sz] S, gy. 67. Cserös, -be: Cseres, -be [K2: Pusta Mező, Pusta; sz K3: Csőszi elő; sz, 1841-től különféle neveken szerepel: K3—5: Cseres Föld, Cseres; sz K8: Cseres föld; sz Cséres; sz K12: Cseres; sz P: ~, Vizenyős] S, sz. 68. Szöllöki-Dobra [K12: Dobra; sző] S, sz. Régebben szőlő volt. 69. Lokotai-Dobra: Lokota, -ba [K12: Dobra; szö] S, sz. A név eredetét nem ismerik. Népdal: „Jó bor teröm Dobrába és Lokotába. Beleillik a süt kóbász a cintányérba, Igyál jó barátom, tőüled nem sajnálom". 70. Kóta, -'ba [K3: Kóti rét; sz K8: ~; r K12: Kóta; sz P: ~ OrmSz.: ~; Dn] S, sz. Régen vizenyős, mocsaras hely volt. 71. Dérénó, -ba [K3: Derenovai föld, Dirinovai Dülő; sz K8: Drenovai főid; sz P: ? 52 Baranya földr. nevei II. 817