Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
licá 'Gromolica' [K8/b, K8/d, K8/e: Gromolicza; sz, r, 1 K9/a: Gromolicza melléki szigetek; Mo, szigetek, r K9/a: Gromolicza; r, 1 K9/b, K9/c: Gromolica; sz, r. A K9/c-ben ceruzás beírással: Mennykő. P: Gramelicza; r K16: Gromolica] S, r, sz. A szh. grom 'mennydörgés, villám, mennykő' köznév alapján ezt a helyet gyakran sújthatta villám. 160. Pap-rét: n. Pjájavíz& 'Pfaffewiese' S, sz. A katolikus pap rétje volt. 161. Mocsaras, -ba: Ottóka: Nagy-rét: n. MárásztVÍZ3 'Morastwiese': szh. Ottók 'Otok' [K12: Mocsaras K8/a—d: Ottoka; r, 1 K8/b: Mocsáros; Mo K9/b: Ottokár; sz, r K9/c: Ottoka; r ceruzás beírással: Nagy rét] S, Mf, sz, r. Korábban Mo, majd 1 volt. A szh. otok 'sziget' arra utal, hogy a helyet korábban is víz vette körül. 162. Iparvasút Kis vasútvonal. 163. [K9/b: Torjánczi határnál; r] Rét volt a torjánci határ mentén. 164. Koza, '-ba: Kozarét: szh. Kózá 'Koza' [K8/a— d: Koza; r K9/b: Koza; sz. r P: Kázás (?), Kózás (?); r] S. Mf, r. Korábban kecskelegelő lehetett. 165. [K9/a, P: Kodkoza, Kod koza; r, Mo] 166. Ivác, -ba: szh. Ivác [K8/b, K8'd, K9/b: Ivácz; 1, sz, r K8/a: Ivacz; r K9/a: Ivatz, Ivátz; r, Mo, 1 P: Jovácz (?), Ivácz (?); r] S, r, 1, sz. Az Ivac talán kapcsolatban van a szh. iva 'fűzfa, kecskefűz' köznévvel. Lásd még a 164. sz. név jelentését! 167. Galagonyás, -ba: Glózsgyé: n. Glózsgyé: szh. Glósgyë 'Glozde' [K8/b, K9/a: Glosgye; r, Mo, holtágak között K8/d, K8/e Glodgje (!); r K9/b: Gloszgye; sz, r, 1 K9/c: Glosgye; r ceruzás beírással: Galagonyás K16: Glosa; 1 gémeskúttal MoFnT2: Galagonyád] S, r, sz. Korábban fás 1 volt galagonyabokrokkal. 168. Piszkura-tanya [Hnt, Bt: ~] Ta. 169. Piszkura-puszta [K16: Pisknra puszta; Lh, Maj] Lh, Maj volt. Egykori tulajdonosa nevéről. 170. Pirics-fok melléke: szh. Kod Pirics-fok [K8/b: Kod spiritsfok; rétek a Drávaágak között K8/d: Kod Pirits-fok; r K8/e: Kod piricsjok; e K9/b: Kodpiricsfok; sz K9/a: Piritsfok mellek (!), Piricsjok melék (!); r, Mo] S, Mf, r. Régebben mocsaras r volt az ún. Pirics-jok nevű Vf mellett. 171. Galagonyás, -ba: Glózsgyé: n, szh. Glózsgyé 'Glozde' Mf, S, r, sz. Galagonyabokros r, 1 volt. Lásd még a 167. sz. név alatt! 172. Pirics-jok [K8/a: Pirics jok; holtág neve K8/d: Piritsjok; holtág K8/e: Pirics-jok K9/a: Piritsjok, Piricsjok; fok, Mo P: Pirits jok; r] Vf, fok és mellette S, r. 173. Tölgyes, -be: Hrastya, '-ba: Prastya, '-ba: Órastya, '-ba : n. Hrástyé: n. Râstyë: szh. Hrástyé 'Hrastik' S, sz. Lásd még a 157. sz. név alatt! 174. Greda, '-ba: Gerendás, -ba: Gréda, '-ba: n. Gerendás: n. Gréda 'Gréda': szh. Grédá 'Greda' [K8/a—d: Greda; e, 1 K9/b: Greda; sz, 1, r K9/c: Gréda MoFnT2: Gerendás] Mf, S, r, sz. — A. sz. itt régen nyárfás e volt. A fákból gerendákat készítettek, innen a név. Valószínűbb, hogy a déli határrész mocsaras, vízjárta helyein kis halmok alakultak ki; így a Greda név a szh. greda 'kis domb' emelkedés' szóval van kapcsolatban. Lásd még Kniezsa: A magyar nyelv szláv jövevényszavai II. kötet 191. o. gerenda alatt. 175. Piszkura, '-ba: n. Piszkurâ [K12, 16: Piskura K16: Za Piskurom] S, sz. Egykor Piszkura-pusztához (169. sz. név) tartozott. Jugoszláviában Piskura néven domb [K16: Piskura; 90 m magas domb]. 176. Fölső-harisya [K8/a, K8/d: Gornya harisnya; szigeten levő rét K8/e: Gornya-harisnya; r K9/a: Felső Harisnya; r, Mo K9/b: Gornya harisznya; 1] Mf, S, r, 1, sz. 177. Nagy-harisnya [K3/b: Velika Harisnya: szigeten levő r K8/d, K.8/e: Velika Harisnya; szigeten levő r K9/a: Nagy Harisnya; r, MoK 9/b: VeZika harisznya; Mo, 1] S, Mf, sz, r. 178. Kis-harisnya [K8/b, K8/d, K9/b: MaZa Harisnya; szigeten levő r K9/a: Kis Harisnya, Kis harisnya; r Mo K9/b: MaZa harisznya; 1] S, Mf, r, sz. 179. Vujna, '-ba: szh. Vojná bárá 'Vojna bara (?)' [K9/a: Vujna; r, Mo] Mf, S, r. 180. Határ: Pétárdai-határ S, Mf, sz, r. Petárda (jugoszláviai község) határa mentén. Itt húzódik Baranya megye és egyúttal Magyarország legdélibb határrésze.
