Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Pápató alja — 81. K8: Borsó föld, Borsóföldek — 84. K9: Ujtoi sziget NB: Sziget — 86. K8: Sebes fok — 87. K8: Bozsoker xK16: Bozsok — 90. K9: Ujtora dülö, Ujtora dűlő NB: Ujtóra dülő — 92. K8: Dráva-Gátja, Dráva gátja — 93. K8: Kép-erdő K9: Kép erdő — 100. K8: Ó'ak eleje — 102. K8: hezsevi. Nem tudtuk lokalizálni: LegeIőíe:osztási terv, nem térkép K8: Budzsák; r K8: Gromolicza Ottoka K8: Gyükés; sz KS: Nyivicze K8: Panyove; sz K8: Ptoszne; sz K8: Trnyák. (Ma Beremend határához tartoznak!) — K16: Szakó dülő. — P: Násfa; nádas berek P: Bozsok P: Kapaszkodó; egy jó magasan álló hídról P: Kisdráva; bének P: ? Konczova P: Sujjoska; talán mert sulymot terem P: Bodo hatja; berek P: Berta foka; berek P: Ö fok P: Hadicza; e. — Dunánt. Napló 1956. 116. sz. 4.: Liboda. — Jugoszláviához tartozik K8: Tü-Erdö puszta, Tű Erdő, Tű erdő K9: Füerdő, Fű Erdo, e. mocsár P: Fű erdő; e. Az írásbeli nevek forrásai: K8=1854: BiŰ 228., 631.; 1858: BiŰ 633.; 1360: BiŰ 632.; 1865: BiŰ 634.; 1866: BiÜ 228.; 1367: BiŰ 635.; 1891: BiÜ 636.; 1892: BiÜ Legelőfelosztási terv; 637.; 1894: BiÜ 638., 1895: BiÜ. 639/1, 2.; 640/1, 2.; 641/1, 2. — K9=1853. BmK 231. — K12=1899. Kataszteri térkép. — K16=1923. KT5661. — P: 1865. — NB: 1894—1904. Németh Béla: Baranya vármegye helynevei történeti nyelvészeti szempontból összeálii';va. A Bm. L. 235. sz. kézirata. — 1956: Dunántúli Napló. — Hnt: 1973. — Bt: 1977. — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Horváth Zsuzsanna főisk. halig. — Adatközlők: Ábrahám János 82, Dömény Sándor 68, Dömény Sándorné 64, Gyenis Sándor 54, Juhász Gyula 54, Kerécz Kálmán 71, Kerécz Kálmánné 69 é. 3 19. KÁSÁD Kásád, -on, -roi, -ra, -i: szh. Kásád 'Kasad', u Kűsádu, iz Kâsâdâ, u Kásád, Kâsâdàc (férfi) 'Kasadac', Kásádszkinyá (nő) 'Kasadkinja' [BC4, 6, 7, SchQ2, 4—9: Kassád BC5: Kasa(\) BC8: Kásád SchQl: Kaszád SchQ3: Kassád K8, 9: Kásád K12: Kassád P: kézzel írva: Kassád, a pecséten: Kásád, Hnt, Bt, MoFnT2: Kásád] — T: 1329 ha/2310 kh — L: 563. Kásád középkori magyar falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 17. század végén horvát lakosság népesítette be. Horvát lakossága azóta változatlan. Pesty szerint "Lakói r. katolikusok, illír ajkú ún. sokiacok. Nyelvűik boszniai nyelv". A múlt század közepén kezdtek német, a század utolsó harmadától magyar anyanyelvűek itt megtelepedni. 1930-ban 122 magyar, 41 német és 406 horvát (sokác) anyanyelvű lakosa volt, a kisebb külterületi lakott helyein összesen 10 magyar, 7 német és 10 horvát (sokác) anyanyelvű élt. 1970-ben külterületével együtt 128 magyar, 58 német és 377 horvát lakosa volt. — A helybeliek szerint a török hódoltság idején egy banya tetűit égetve felgyújtotta a községet, amely akikor a Sztári Kásád (1. 31.) nevű dűlőben volt, — F.-ben a falu és egy tó (1. 81.) nevén kívül semmilyen dűlőnév nem található, mert "szántóföldjeiről, rétjeiről most mit sem lehet írni, minthogy épen jelenleg méretnek az elkülönözés és tagosítás miatt, a mikor is a dűlőknek egészen más alakúk lesz, mint a millyennel most birnak". — A községi tanácson kataszteri térkép nincsen, a KI2 jelzetű történeti adatok Zetovics Vitályos helybeli lakos tulajdonában levő térképről valók. — Fcs.: A környékbeliek a falu lakóit kásások-nak, podravincik-nek csúfolják. "Kassádon a papucsot káposztává főszték" (Berze Nagy 2:594.). Kásád [1294: Kassád: Györffy 1:322]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö.: 1211: Cassad szn. (PRT. 10:514). Az alapjául szolgáló szn. a m. kása fn.-ből képződött. (FNESZ. 320.) 1. szh. Fityorâ 'Ficora' [Rákóczi u] U. A Ficsor családnévből alakult helynév. 2. szh. Krcsevina 'Krcevina' [K12: Krcsevina] S, ke. Régebben kenderföld volt. A név 'irtás' jelentésű. 3. Kocsma utca [Kossuth Lajos u] U. Ebben az utcában van a kocsma. 4. szh. L'èdinkà 'Ledinka' [Rákóczi u] U. A szh. név itt 'gyep, le-