Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Of 8.

1 L L 0 C S K A 18. Kendöráztató Beton medencék voltak, a kendergyár használta őket. Megszűnt a gyár. ma szarvasmarhatelep van itt. 19. M'ègya, '-ba: Mëgye-dülő [K8: Medja, Megya; sz; Dugacska Megya, Dugacska megya, Dugacska medja; 1 K9: Medgya; sz K12: Medja P: Megya; dűlő] S, sz. 1. A K8 kételemű neve 'hosszú megye' jelentésű. 20. Kendörgyár: Ilocskapuszta [K12: Illocska major Hnt, Bt, MoFnT2: Kendergyár]. Kendergyár. 21. Malomároki-híd Híd. 22. Malomárok: Mároki-árok [K8: Malom Csatorna] Vf. 23. Gyári ut Űt. A kendergyárhoz (1. 20.) vezet. 24. Karasica: szh. Kárásic [K12: Főcsatorna P: Karasicza folyó MoFnTl, Bt, MoFnT2: Karasica] Vf. Az Árpád-korban Karasó vagy Krassó volt a Vf neve (Györffy 1:249, 252). Ez etimológiailag azonos a Karas-sal. A m. R. K(a)rassó egy csuvasos jellegű óit örök *qara suy 'fekete víz' átvétele. Az újabb Karasica névváltozat a m. Karassó-ból származó szb.-hv. Karasica visszakölcsönzése. (FNESZ. 317.) 25. Vencsin, -be [BC1: Venchin K8, 9: Vencsin; sz P: Vencsin; dűlő K12, MoFnT2: Vencsin] S, sz. Ide tartozik: 30., 34. Ventye középkori falu (Györffy 1:287, Bodvölgye címszónál és Káldy-Nagy 111. lap 810. szám) a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 17. század végén újra lakott hellyé lett; akkor valószínűleg délszlávok éltek itt. A Rákóczi szabadságharc alatt néptelenedett el véglegesen. Azóta nem népesült be. 26. Vencsini-híd Híd. 27. Szerb temető Ua. 28. Sztárilócska: Szárilócska: Sztárilócs szh. Sztârâillocskâ 59 Baranya földr. nevei II. 929