Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Az adatközlők nem ismerték: 21. K9: Községi rét — 22. K8, 9: Pandurrét P: Pandurrétje OrmSz. Pandúrréttye — 23. K8: Bakócsér K9: Bakocser — 27. K8: Óbecsér K9: Obercser — 35. K8, 12: Zátony — 36. K8: Dávid hátya — 38. K8, 12: Hosszúberek — 40. K9, P: Homok — 58. K8: Mezei hát dülő K8, 12: Mezei hát K9, P: Mezőhát — 75. K9: O lázok — 77. K9: Rokásmegye — 99. K8: Kenderes gát — 112. K9: Bajomi föld, Bajomi földek — 117. K8: Réházi 128. K8: Felső Ravicza — 130. K9: Rév sikja P: Rév-sík, — 133. K9, P: Velencze OrmSz. Velence, Nem tudtuk lokalizálni: P: Ároki mező; sz. Hajdan árok vonult keresztül rajta. P: Telek Völgyes, lapályos, hajdan halászható víz volt. OrmSz. Kurgyó OrmSz. Sivatag, — Jugoszláviáihoz tartozik: K8, 9: Túlsó Ravicza; 1 K12: Túlsó ravicza K9, 12: Holt Dráva K8, 12: ÖDráva K12: Hobagy csárda. Az írásbeli nevek forrásai: K8=1865: BiŰ. 144/1.; 1867: BiŰ 145.; 1897: BiÜ 142/1, 2, 3.; 1898: BiŰ 143/1, 2. — K9= 1853: BmK 68. — K12=1899. Kataszteri térkép. — P: 1865. — OrmSz. — MoFnTl: 1971. — Bt: 1977. — MoFnT2 : 1979. Gyűjtötték: Józsa Klára főisk. halig, és Tóth Irén főisk. halig. — Adatközlők: Bogádi Jánosné 56, Dani Lajos 65, Kovács Dávid 83, Kovács Sándor 53, Teleki Károly 38, Tóth Lajosné 70, Varga József 73 é. 312. DRÁVASZABOLCS Drávaszabolcs: Szabócs, -on, -rú: -rul, -ra, -i [BC1: Szabok BC4: Szabócsa BC5, 6, SchQ4, 5: Szabolcs BC8: Dráva Szabolcs SohQl : Szabóles SehQ2, 3: Szabolts SchQ6—9: Dráva-Szabolcs K9 12, P: Dráva-Szabolcs, Hnt, Bt, MoFnT2: Drávaszabolcs]. — T: 1122 ha/1950 kh — L: 702. Szabolcs középkori falu és vidéke a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott volt. A község mai területén feküdt még a középkori Páli [Csánki 2:514], Iszró [Györffy 1:318] és Dázson [Káüdy-Nagy 87. lap 658] falu. Pállá valószínűleg 1686—1696 közöitt néptelenedett el, Iszró 1686 körül; Dázsony pedig a 17. század folyamán lett pusztává. Hatos Gusztáv adatközlője szerint Iszró középkori temploma 1846-ig állott. Páli és Iszró lakói Pesty Frigyes adatközlői szerint Szabolcs népességét szaporították. Szabolcs a múlt század közepéig magyar volt, a század második felében jelentek meg itt, ill. a község külterületi lakott helyein a nemzetiségiek. Az 1. világháború előtti népszámláláskor (1910) a faluban és külterületi helyein 558 magyar, 51 német, 6 tót, 2 oláh, 14 horvát, 8 szerb és 3 egyéb anyanyelvű lakost írtak össze. Magyarul nem beszélt ekkor 51 fő. Az 1. világháború évtizedében a lakosság 112 fővel csökkent, de ezt követőleg a kendergyári munkások, a csendőrség és a vámőrség létszámemelkedésével a község összlakossága 1930-ig 695-re nőtt. Ez évben a falu lakói közül 446 vdlit magyar, 4 német és 1 egyéb anyanyelvű; Dázsonypusztán 61 magyar, a Kendergyárnál 147 magyar, 5 német és 3 horvát, a többi külterületi helyen 28 magyar és 3 horvát élt. Magyarul ekkor már csak 1 fő nem beszélt Drávaszabolcson. 1970-ben (Hoóz adatai szerint) 625 magyar, 8 német és 1 délszláv lakott a községben. — P. szerint a község nevét Zabolch vezértől vehette. Ugyancsak P. szerint „a hagyomány amellett szól, hogy ezen község az elpusztult Iszró és páZi községekből népesittetett". — Fcs.: Szaporcza községnél! Drávaszabolcs [1216/1550: ZoboZsu: VárReg. 242]. A Szabolcs hn. puszta személynévből keletkezett magyar névadással; vö.: 1138/1329: Sobolcí szn. (MNy. 32:132); 1211: Sabolch szn. (PRT. 10:512). A Szabolcs szn. etimológiája nincs tisztázva. A Dráva közelségére utaló Dráva- [1907: Hnt. 234] előtag megkülönböztető szerepű. (FNESZ. 188, 590). 1. [Köztársaság tér] Tér. 2. Iliék: Téesz-iroda Épület. Korábban az Illich család tulajdona volt. 3. Takarék É. Takarékszövetkezeti kirendeltség. 4. Hősök kertje. Az első világháborúban elesett katonák emlékére ültettek ide vadgesztenyefákat az iskolásgyerekek. 5. Oskola: Iskola [Általános Iskola] É. 6. Póko-