Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

3 0 8 . SZAPORCA Szaporca, '-n, '-rú, '-ra, '-ji, szaporcáji [BC1: Szaporicza BC4, 6, 8, SchQ2

—5, 7—9: Szaporcza SchQl, 6: Szaportza Kl: Szaporcza K4/a: ~, Szaporcza K4/b, 8, 9, 10, 12: Szaporcza P: Szaparcza Hnt, Bt, MoFnT2

: Szaporca] — T: 970 ha/1690 kh — L: 463. A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott vidék volt. A község határában feküdt egykor hetenye (Csánki 11:503) és Lanka (Káldy-Nagy 84. lap 639) középkori falu is, Pesty Frigyes adatközlői szerint "a mostani Szaporcza község" lakossága hajdan e két helyről "költözött jelen lakóhelyére". A múlt század elejéig a lakosság magyar, a század közepétől néhány németet és délszlávot is találunk itt. A század második felétől több kisebb külterületi lakott hely alakult ki a falu határában: Ilmapuszta, Kisbázsó, Kisinci, Lankapuszta. 1930-ban a faluban 451, külterületén 53 magyar anyanyelvű lakott; 1970-ben 457 főnyi lakossága magyar. — Az adatközlők a mai településnek az alábbi régi neveiről is hallottak: Záporka (mert széjjelszórtan épült), Zaborc, Saporca, Saporc, Szaparca, Szaporca. Az 1750 körüli térképeken olvasható: Olim Csorgéd nunc Szaporcza; Antiquus locus Csergend. — P. sz. "Egy régi okiratban: Szaperchá-nak. írták,,. — A. sz. a régi falu a Letönye-dombon volt. Onnan — egyesek szerint — ezért költöztek el, hogy közelebb legyenek a halászatra alkalmas folyóhoz. Mások szerint azért jöttek el onnan, mert olykor évente háromszor is elsodorta a házakat a víz. Egyes a. sz. a Szilvás-ban, a Harmatos körül meg az Egysorban is volt néhány házbál álló település. — P. sz. "A község hajdan a Dráva partján feküdt, s onnét a Dráva folyam vízáradásai miatt a mostani magasabb helyére telepíttetett. A hely mellyet a lakosság ott hagyott Lankának neveztetett. A vidék neve: Bőköz. Kezdetben nagyon kis falu lehetett, csak 3 törzsi család lakta. Az egyik (ősi) család: Csöme". — Fcs.: a szaporcaiakat gugásoknak 'golyvás' csúfolják a környékbeliek. Ennek változatai: guggássak, gelvások, g'érvássak, gerdányok, csöngősök (olyan volt a golyvájuk, mint a marháknak a csöngője). Bibikáknak., bëbëkaknak is mondták őket, mert sok liba volt a faluban, és estefelé így csalogatták a kanálistól haza a szárnyasokat az asszonyok. — Szaporcáju gugások / Cérnán járik a táncot. / Köszönnek a bikának, j Jó estét a likának. — Kémesi mulatónóia volt a következő: Még a régi világban is / négy lábon járt a kecske. / Még akkor is akadt sok szép / szegre való menyecske. / Még akkor is megesött, / hogy a gatyapöndöj léesött. / Lárifári, hop, hop, hopp, I Szaporcáji vastag nyak. — Biszit-baszot Tésönfa, / Szipit-szapot Szaporca, / Cumba izs van tolsöprü. — Rúdra, szaporcájiak, gyünnek a tésönfajiakl — szólt a felhívás, mert sokszor veszekedtek, verekedtek. — Tésenfai dűlőnevekből erednek a következő elnevezések: tesónfán' üpagerendajijak, tollasgajszijak. Legényök, menjünk el Tésönfára, megnézzük, hogy fehérösznek a pajói, tollasgajszi lányok. — Szaporeán az egysoriakat így hívták: reszétkék, zsurmótkák (mert nagyon szerették a reszelttésztalevest). — Az egész környéknek jutott egy-egy jelző: szélös kebelü Kémös; kevéj Viszló; nyalka Rád; szerteszéjjel Drávaszerdahej; hosszú farkú Harkány; várszopó Siklós; sáros Szabolcs; füstös Matty; nyalod-falod, Terehegy. — Talán a kémesiek önzérzetére utal: Kémösön beléestek a torony árnyékába. — Fcs.: lásd még Cún községnél! Szaporca [1177/1500k. : Supurkan: Györffy 1:380]. A település a Szaporca folyóról kapta nevét, amely többé-kevésbé a mai Fekete-víz medrét követte. A folyónév [1177/1500 k.: Supincza (s: Supurcha): Györffy: 1:380] talán egy déli szláv *Sporíca-ra megy vissza (vö. szb.-hv. spor mn. 'lassú', spor fn. 'cickafarkkóró és -ica képző), s etimológiailag összetartozik a m. szapora szláv eredetijével (FNESZ. 596.). 1. Gát [KIO:: Weg nach Kémes; Üt K12: Űt Kémesről, Űt Kémes felé; Üt] kövesút. Kémes felé vezet. 2. Újsor: Ujj utca: Dorozsmaji sor: Dorozsmaji utca: Adósság utca: Rona utca [Petőfi Sándor u] U. Nagyrészt az Alföldről származók laknak itt. Sok ház kölcsönnel épült. Az utolsó nevet csak a tsz-ben dolgozók használták. Csak az út egyik oldalán vannak házak. 3. Temető Te. Többször ta-