Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Körtvélyes, -be [Kl: Körtvéles K4/b: Lapis felső K12: Lopis I rész MoFnT2: Körtvélyesi-dűlő] S, sz. Ide tartozik: 105, 107, 113, 116, 117, 122, 123, 124. 105. Udvari-tanya Ta. Ritkán használják megkülönböztetésre. 106. Nagy út: Nagyderék Nyárfás-dérék Űt. A faluból Cúnipuszta felé vezet. 107. Polányi-tanya S, sz. Egykori tulajdonosáról nevezhették el. 108. Görgényi-tanya Völgyes, sz. Görgényi Andrásé volt. 109. Vitézi-telkek: Rúgás [K12: Rúgás II rész] Völgyes, sz. 110. Fokok köze [K8: Fokok köze; r K9: Fokok köze; r, Mo K12: Fokok közé P: Fokok közi rétek; r] S, Gs, r, bokros, sásas. — P. sz. „a benne lévő több fokoktól". 111. Nagy-mezei út: Nagy-mezői út Űt. A szaporcai, azonos nevű dűlőből Cún határába vezető út. 112. Hegyi-lénia Űt. Mellette Hegyi Jánosnak volt földje. 113. Negyvenötös-lénia Űt volt a 104 meg a 116. között. 114. Bikarét S, r. Egyházi rét volt, tőle kapta a falu. 115. N agy réti-erdő : N agyréti-füzes : Cúni-füzes: Füzes, -be S, e. A 102-től Ny-ra terül el. Egykor csak fűzfa volt ott. 116. Negyvenötös [KI: Kapusta Kertek; sz K12: Körfös] S, sz. 45 kh terület. 117. Pál-tanya S, sz. Egykori tulajdonosáról nevezhették el. 118. Kirájtanya Király Mihályé volt a Ta. 119. Fölsőcúnipuszta: Fölsőcún [BC8, SchQS—9: Czun (predium, diverticulum) K12: Felső Czún; P] — Hatos Gusztáv adatközlője szerint 1842-ben létesült. Lakossága a szabadságharc utáni években 100 fölé emelkedett. Ekkor többségében magyar nyelvű cselédség élt itt, a lakosok kb. 15%-a volt németajkú. A század végére a lélekszám felére csökkent, majd a századforduló táján megalakult a másik Cúnipuszta is (Alsócún,.Felsőcún), és a kettő együtt indult fejlődésnek. 1930-ban 139 magyar anyanyelvű lakos élt a két pusztán. 1970-ben csak Felsőcúnnak volt lakója, 6 fő. Alsócűn ekkorra elnéptelenedett. — A Vármegye-töltés és a falu közé eső terület. Gr. Benyovszky birtoka volt. 1920 körül eladta a Földhitel Banknak, ettől vette meg a Vitézi Szék. Ekkor még a 73. is ide tartozott. 120. Miháj-tanya: Miháj Laci tanyája Ta a hozzá tartozó telekkel. Jelenleg is laknak itt. 121. Tót Istók vőggye Vö, sz. Egykori tulajdonosáról hívták így. Akkor r volt, halászni is lelhetett vizében. 122. Fehér-tanya S, sz. A valamikori Ta tulajdonosa Fehér István volt. 123. Házi-tábla S, sz. A mellette fekvő 124-ről nevezhették el. 124. Kórógyi-tanya: Bulgár-tanya [KI: Dizno Ollak] Ta a hozzá tartozó telekkel. A tanya Kóródi Józsefé volt. Ennek unokáját egy bolgár ember vette feleségül. Ma is ott laknak. 125. Csetényi-tanya S, sz. Csetényi Sándoré volt. 126. Zsilip, -hő, -höz a Vármegye-töltésen. 127. Külső-szil-hát: Kilső-szil-hát S, sz. 128. Magtárhej Tö, kaszáló. Valamikor volt itt egy magtár. 129. Kerek-gödör: Kerek-tó Tó. Kerek formájáról nevezhették el. 130. Kerek-gödör S, sz. Az azonos nevű 129. melletti szántót is így hívják. 131. Kis-nagy-rét: Nádas-tábla S, lapos, sz. Régebben kaszáló volt. A 102. D-i része, melyben nád termett, 132. Tőtési-Zsipóc [K4/b: Zsipóc felső, Zsipocz] S, sz. A Vármegye-töltésnél van. 133. Szabó-tanya : Szabó András tanyája Ta volt, már nem laknak benne. 134. Angyal-tanya : Tót Antal-tanya: Tót-tanya Ta volt. Régi tulajdonosáról. 135. Nagy-réti-nádas: Nagy-réti-nádastó: Nádas, -ba: Ó-Dráva [KI: Viszkódi völgy; Vf K12: Ö Dráva; Vf Bt. MoFnT2: Kisszentmártoni-csatorna; Cs] nádas, mocsaras tó, a Dráva egyik holt ága. 136. Kölesfőd [K4/b: Kölesföld] S, sz. 137. Középső-Zsipóc S, sz. 138. Zsipóc, -ba K4/a: Siboczi Berek; Vf K4/b: Zsipócz alsó K12: Zsiboz MoFnT2: Zsibóc] S, sz. Ide tartozik: 132, 136, 137, 139. 139. Nyóc-hódas: Nyóchódos: Maszlag-féle nyóc-hódas S, sz. Maszlag Józsefnek volt itt nyolc hold földje. 140. Góré-tábla S, sz. A területén volt egy kukoricatároló. 141. Szil-hát [K12: Szilhát] S, sz. Ide tartozik: 127, 130, 133, 134, 140, 145. 142. Szil-háti-tó: Ó-Dráva [K4

/

a: Drau Flusz; Vf] Tó. A Dráva holt ága, már eléggé nádas, ingó-