Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

szu-vőgyi-hid Híd a Hosszú-völgyben. 223. Nagy-erdő [K6, 8, 9, 12: ~ P: Nagy­erdő irtása; sz] Mf, Mo, e. — K6 sz. „Zalátához tartozó erdőrész neve, amely­ből Kerék Topokat (Talpakat) faragó fát vesznyek ki". P. sz. „itt baj dan oláh lakás volt, most azonban sz. Határos Somogy megye és Sztára határával. Her­cegi birtok volt". K12 sz. 1. Ma ismét erdő, nyár és fűz. 224. [KI: Itató] 225. Roncs-hid Híd. A 2. világháború idején felrobbantott vasúti híd. 226. Hosszu­vőgy Vö, Mo, e. 227. [K9: Uj irtás; r, sz] 228. János-sziget [MoFnT2 : ~] Mf, e. 229. Dráva, '-ra [KI, 8, 9, P, MoFnTl, 2 és Bt: ~] Folyam. Az adatközlők nem ismerték: 97. K3: Sükso — 132. Sz: Földeki Rétek — 140. Sz: Krosets, P: Krosesz — 152. Sz: Gyu­lánczi Zeg K9: Gyulánczi tára — 157. KI: Nagy Kuza — 162. P: Korza — 195. P: Hajúutszéli — 200. KI: Fekete Mala­ka — 201. Nagy Veisze alla — 202. Kl: Nyáros Döngör — 204. KI: Ország töltés — 208. K8, 9 : Cernac — 209. KI : Giristye tó, Kiristyei tó — 220. KI: Zános, Zamos — 223. KI: Itató — 226. K9: Uj irtás. Nem tudtuk lokalizálni: P: Epernyési Tó; 1 P: Gyertyánosaljai berek; vízállá­sos hely P: Gyulánczi kölestarlói; sz P: Kettölésközi, Két töltés közi; r, 1. A Drá­va és a védtöltés közt P: Kis kőris, Ko­rongi erdő része P: Nagyegerberke; víz­állásos hely P: Nagyerdei Hosszúvölgy; kaszáló P: Nagy Kőris; a Korongi erdő része P: Pálmáté; sz P: Pisti tüsse (tüs­ke); sz P: Széles döngör; a Korongi erdő része P: Vass János fokja; hajdan a Vas nevű család halászott benne. Az írásbeli nevek forrásai: KI—1762: ML. fasc. 469. N° 39, 1797: ML. fasc. 465. N° 32, 1817: ML. fasc. 469. N° 14 — K3= 1827: Mont. 479. — Sz=1842: 3. sz. tér­képmelléklet — K6=1818: Bm.L. PAU V. Pr. 14. d. — K8=1859: BiŰ 995, 1864: BiŰ 996. — K9=1854: BmK 343 — K12= 1866/83/90: Kataszteri színes birtokívek — P: 1865. — Hnt: 1973. — Bt: 1977. — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Kovács János ref. lelkész, Túrós Lászlóné tanár. — Adatközlők: özv. Czere Horváth Jánosné 67, Gáli De­zső 53, Strublics József 72, Vass Sándor 3 0 5. PISKÓ Piskó: Piszkó, -n, -ru, -ra, piskai: piskói: piszkai [BC1, 6, 8: Pisko BC7, SchQl—9: Piskó KI—12, 16, P, OrmSz., Hnt, Bt, MoFnT2: Piskó] — T: 1151 ha/1878 kh. — L: 393. Piskó a török hódoltság alatt (1554-ben) még falu, majd a hódoltság végére elnép­telenedett. 1726-bain Bagkiróli népesedett be [BHt. 1978. p. 186]. Lakói azóta is magya­rok. Csak időnként volt néhány nem magyar lakosa. 1930-ban 400 magyar, 6 német és 17 egyéb anyanyelvű élt itt. 1970-ben 396 magyar lakta. — A. sz.: „Baski Szilvás­ból jöttek lë, ott vót először a helység, Somogy és Baranyának a határán. Két részről zaklatták őket a robotért, dézsmáér. 1700 és egy néhány évekbe vóta ez a leköltözés. Eggysorba épült a falu a keleti felén. Később alakult ki szembe az újsor". Piskó [1554: Piske: MNyTK. 103. sz. 91]. Talán úgy keletkezhetett, hogy Drá­vapiskiből való telepesek magukkal hozták régi lakóhelyük nevét. A N. Piszkó 'Piskó' névváltozat alapján azonban a szláv necKT. 'homok' fn.-vel való ösz­szetartozására is gondolhatunk. Ez esetben a Dráva aranytartalmú homokjával hozható kapcsolatba. (FNESZ. 516.) 1. Fővég: Fő utca: Űj utca [P: Piskielő; 1, sz Kossuth Lajos u] U, Fr. 2. Régi sor: Öreg sor: Szigecske [Kossuth Lajos u P: Beltelek; k, Szigecske; körül mindenütt víz bírta.] U, Fr. 3. Hősök-szobra Szo. Az első világháborúban el­esettek emlékére. 4. Református templom [Református templom] 5. Tüzoltószer­tár É. Ma már nincs meg. 8. Iskola É. 7. Pásztorház É. 8. Bikaistálló É. 9. Fő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom