Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

SchQ8, 9: Kelemenliget P: ~ K12: Kelemenliget; P: ~ MoFnT2: ~] S, sz. A középkori elpusztult falu helyén a 18. században Hirics jobbágyközség pusztája, majd a káptalani birtok pusztája ugyancsak Szécsány néven. Szelcsány török hódoltság előtti magyar falu [BHt. 1972 p. 120] a hódoltság alatt elnéptelenedett. Lakatlan puszta volt még a múlt század első felében is. A végleges úrbéri elkülönítés idején, 1860 körül létesített Szelcsánpuszta területén a földesúr, a pécsi káptalan uradalmi majorságot, és azt az akkori nagyprépostról, Kelemen Józsefről nevezte el Kelemenligetnek. Lakói magyarok voltak. 1930-ban 159, 1970-ben 26 fő. 1868 után átépítve már csak Kelemenliget néven szerepel, — 1977-ben három család lakta, ma kettő. Az egykori puszta ma is élő belterületi neveit lásd a 87—94. számig. 87. Gyümölcsös [K5: Gyümölcsös ; gy] S, sz. 88. Szérűskert [K5: Szérűskert; P] S, sz. 89. [K5: Cselédkert; P] S, sz. 90. [K5: Gazdasági udvar; P] k. 91. Intéző-ház [K5: Tisztilak; P] Az intéző lakta a felszabadulásig. 92. [K5: Akoludvar; P] 93. [K5: Pásztorház; P] É, Rom. 94. Sintérház Rom. 95. Füzes, -be [K12: Füzes] Mf, e, Bokros fűz. Nh.: Egykor ott betyárokat fogtak el. 96. Apáti, -ba [SchQ: Apáthi diverticulum (=tanya) K12: Apáti, Felső Szécsány MoFnT2: ~] S, sz. A múlt század utolsó negyedében egy-két család lakta. 97. [K3—5: Nosi Rét, Noszi rét; r, 1890-ben: Major előtt; r] 98. [K5: Első vető; sz] 99. Egör [K5: Egres: r darabocska.] 100. Megyei tőttés [K5: Vejti határnál: 1 K12: Megyei töltés] Tö. 101. Sintérházi-dülő S, sz. 102. Kapitánykuti-dülő S, sz. Tanya és kút volt itt. 103. Szérűskert [K3—5: Apáti szállások; r, 1 K5: Apáti, Apáti szérűskert; r K8: Apáti szállások] S, sz. A Drávához közel a töltés szélén Kelemenügettől délkeletre feküdt Apátipuszta, másként Negyedhelynek, Négyégyhelynek is nevezték. 104. Csonka-tőttés [K3—5: Ó Dráva meder, Ó Dráva; Vf K8: Ó Dráva K10: Ó Dráva, Két töltés közt; r K12: Megyei töltés] Tö, r. 105. Négyëggyhej [K5: Apáti rétek, Apáti legelő; 1, r SchQ9: Négyegyhely K12: Négyegyhely Hnt. 1944: Négyegyhely] S, sz, 1. Négy kisebb dűlő volt egy helyben. A múlt század utolsó negyedében kezdték lakni. Akkor 3—4 család élt itt. 106. Négyëggyheji-tanya [K5: Gulya akol, Gulya állás, Apáti akol; É K10: Négyegyhely ; Ta] Régebben lakott disznószállás volt. 107. Szárazhid [K12: Száraz hid] Híd. Töltés fölött van, és víz nem folyik alatta, ezért Száraz híd. 108. Vérbáki-erdő [K4, 5: Verbák; 1, sz K12: Verbák; e Orm.Besz. : ~] e. Nyár- és fűzerdő a kelemenligeti határban a Dráva mentén, ahol gyakran bújtak meg a betyárok. Nh: Betyártanya volt itt egykor. 109. [K3—5: Töltés, Szécsányi töltés; Tö] 110. Porong, -ra [K12: Porong] S, e, 1. A porong 'magasabb partoldal bokros része'. Ma nyár- és fűzerdő. 111. Hosszu-rét [K5: Szécsényi vető; sz K9: Hosszú ret; Mo, e, 1 KIO: ~ K12: ~ P: Hosszúrét] S, e, r. 112. [K3: Kis Dráva; Vf P: Nagy árok; Vf, Tó] 113. Apáti-sarok [K5: Apáti legelő, Töltésen kívül, Töltésen belül; 1 K10: Saroki, Sároki; 1, r K12: Apáti-sarok] S, 1, r, sz. 114. Apáti-tó [K5: Tófenék, Tó sertéstelepen P: ? Szakasztás; Tó K12: Apáti-tó OrmSz.: Szakasztás] Tó. 115. Apáti-tanya [K5: Sertéstelep; Ta Sertéstelepnél; 1] Rom. épület, régen tanya volt, 116. Apáti-dűlő [K5: Töltés és átmetszés közt; 1, sz K8: Hiricsi átmetszés K12: Apáti-dűlő] S, Mf, sz. 117. Mérnökházi-tó [KI, 3: Szép Ander Tóó; Tó. Az utolsó adat ezen a néven 1806-ból! K12: Mérnö?cMzító] Tó, Mo. 118. Mérnök-ház, É Valamikor a Dráva szabályozásán dolgozó mérnökök lakása volt itt, ma romos terület. 119. Mérnökházi-füzes [K5: Suggói szélben; 1 sáv az átmetszés É-i peremén K3—5: Átmetszés, Hiricsi átmetszés; Vf. Később Füzes; 1 K5: Átvágásnál; 1 K8: Hiricsi átmetszés K12: Mérnökházifüzes] S, Vf, 1. 120. Mérnökházi tábla S, sz. 121. Vájás, -ba, -ra [K12: Vájás, Csillagfüzes] S, e. Valamikor erre folyt a Dráva, a Megyei töltéshez innen ter-