Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
falvakban. 1714-ben Zalátán élt közülük 6 magyar, „mindenestül négy házból való jó marhás gazdáik" [PKL. ML. fasc. 58. no. 94]. A 18. században puszta volt; a múlt század első felében Pesty Frigyes adatközlői szerint „csak egy épület volt itt, a mezőcsősz részére. 1850 óta több gazdasági épület és lakóház lett ide építve". A múlt század második felében 100 főnyi lakossága volt, zömmel magyar cselédség, köztük néhány német is. 1930-ban 163 magyar és 1 német anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 141 magyar lakta. 43. Marhalegelő: Kisfüzesi-legelő [K9: Zehiárok, Zehi árok; r, Vf K12: Füzes; 1, sz] S, sz. Az árok mentén növő fűzfákról kapta nevét, és régebben a marhák legelője volt. 44. Diós, -ba: Koza, '-ba [KI: Kóza, Koza, Nagy Kuza tó, K5: Nagy rét; r Kozza; Mo, r P: Kozzai; r, sz OrmSz.: Kozzairét] S, r. A két háború közt diófás kert volt, még ma is van ott néhány diófa. 45. Kastéj: Bérlőlakás [K5: Tisztilak, Cselédlakok] P, Lh, É. 46. [K5: Gazdasági udvar; P] S, sz. 47. Cselédkert [K5: Cseléd kert; P] S, sz. 48. Kasté-kert [K5: Gyümölcsös, Szérűskert, Lókért, Lóistáló; P] A két háború közt gyümölcsös és veteményes kert volt. 49. Sió, -hó [K5: Töltés alja; Vf, r] S, 1. Ma is használják árok, vízfolyás megjelölésére a sió nevet. 50. Beső-Sikó [P: Sikói; sz OrmSz.: Sikóiszántó] S, 1, sz. A. sz. a közepén ingoványos rész volt. 51. Homoki út Üt. 52. Balacaji út: Balocai út Űt. Mellette a terület ma is vizenyős, vízjárta. 53. Kíső-Sikó S, 1, sz. A terület Ny-i szélén ma is Vf van. 54. Háromfai út Űt. Háromfához vezet. Háromfa régen a káptalani birtok tanyája volt. 55. Homokos, -ba [K5: Takarmányos; sz] Mf, S, sz. Onnan hordták a homokot az építkezésekre. 56. Megyei védgát: Bönt: Tőttés [K12: Megyei töltés; Tö P: Védtöltés; a Dráva mellett az uradalmi földek között Piskó és Zaláta határáig. OrmSz.: GáteZeje] Tö. 1906-toan készült. 57. Kerek-gödör, Mf, Gö, S, sz. Egyenetlen és vízmosta terület volt, közepén nagyobb mélyedéssel. 58. Kzső-BaZoca: Kíső-Balaca [K5: Középső vagy Balaczai vető; sz (I— III. tábla) Ko: TuZsó BaZaca, TúZsó Balaca; 1, Tó, MoFnT2: Balaca] S, sz. Lásd még a 66. számnál is részletesen adatolva! 59. Gáj [K9: Gáj; e, 1 K12: Gaj; sz P: Gáji erdő (és legelő), Gájszittyavölgye OrmSz.: Gájszittyavölgye] S, Mf, 1, sz. 60. Ásó-homokos [K5: Kis rét; r K12: Alsó-Balaca] S, sz. 61. Homokosi-berök [K5: Kis föld; sz] Mf, Lápos, Sásas. 62. Balocai-árok : Balacaiárok [MoFnT2: Zehipusztai-csatorna; Vf] Vf. 63. Háromfáji-legellő; Háromfailegellő [K5: Háromfai legelő; 1] S, sz. A Háromfai tanyánál volt három nagy tőfa. 64. Háromfai-tanya [K5: Háromfa tanya SchQ: Háromfa pr. MoFnT2: Háromfa] Ta, S, sz. A tanya már nincs meg. 65. Szurdik: Szurdok: Szurdoki út Űt, Dn. 66. Beső-Baloca: Beső-Balaca [K4: Balacza; e K5: Középső vagy Balaczai vető; sz IV—VIII. tábla K9: Belső Balaca; e, 1 K12: Balacsa; e BeZső Balacza; sz K16: Balacza, Belső Balacza; P: Balaczai OrmSz.: Balaca] S, sz. 67. Uj-árok [MoFnT2: Gürü-csatorna] Vf. A talajvíz elvezetésére 1928-ban készült. 68. Szurdoki-rét : Szurdéki-rét [K5: Szurdok r K9: Szurdék; r, sz K12: Szurdéki rét r P: Szurdoki; sz, r OrmSz.: Szurdokirét; Dn, MoFnT2: Szurdékirét] S, r, sz. 69. VejszÖki-rét: Szegődményös-rét [KI: Nagy Veiszek, Nagy Veisze alla; Vf K5: Gyűrű viz; Vf Szegődményes rétek; r Nagy erdei vető; sz P: Nagyveiszek alla; sz, r] Mf, S, r, sz. Régen halászóhely volt. A vejsz rekesztő halfogó eszköz. 70. Füzes, -be [K4: Dolina Dravicza volt szántóföld — az 1861. évi csereszerződéssel került a miholáczi uradalomtól a Káptalan birtokába. K5: Ada füzes; e. A múlt század közepére befejezett Dráva-szabályozás előtti Dráva főág darabot É-ról megkerülte.] Mf, S, e. Fűz- és hazainyárfa erdő. 71. Kendöráztató [K16: Kis-Balaca] S, Mo, sz. 72. Csöndes, -re: Ó-Dráva [K4: Ó Dráva meder; Hág K16: Versági Ódrávaág; e Körcsönye; e] Vf, Hág. Akkor nevezték
