Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

után kiosztott földek. 96. Teleki lénia Űt a Telek nevű dűlőben. 97. Telek, -re S, sz. 98. Iszrai lénia Űt. A régi Iszró (falu) felé vezet. 99. [K4: Südi rét; r] 100. Cserik, -be [K9: Cserik; 1, r P: Cserik; sz, ingovány] S, sz. 101. Kis-telek S, e, 1. 102. Cserke-berök S, Mo, r. 103. Csimazi dërék [K4: ~ K9: Csimaz alatti, Csimazi derék; 1, r] S, 1, r. 104. Gordisai ut Út. Gordisa felé vezet. 105. Cseri-hid Híd. 106. Szabócsi ut Űt. Drávaszabolcs felé vezet. 107. Cserke, '-be [K9: AZsó iszro; 1, r, sz] S, sz. 108. Csimaz, -ra [K4, 8, 9, P: ~] S, 1. 109. Csimazi-kut Kút a Csimaz nevű legelőben. 110. PatZcó ajja [K8: ~] S, berkes sz. Alakja miatt kapta nevét. 111. Csimazi-erdő [K4, P, MoFnT2: ~] S, e. 112. Dőre-rét [KS: Dőre rétje; r K9: Dőre rét; e, 1, r P: Dőre rétje; r] S, e. Hajdani tulajdonosáról. 113. Pap-tag S, e. 114. [K8: Torda; sz P: Tarda; sz, r]. 115. Bő, -re S, nádas, berek. Az adatközlők nem ismerték: 13. P: Csirgi — 19. K4: Uj kert — 24. K4: Csereszegi berek — 30. K4: Csirke mező — 34. K8: Erdőközi mező K9: Erdöközti — 35. K9: Kigyósi irtás — 37. P: Paczali, Toczoli — 39. K8: Gémes, Gémös — 43. P: Fölös rét — 49. K4: Tese rét — 51. K4: Kerek pápta erdő, Papta — 54. K4: Szaganto berek — 60. K8, 9: Puszta faluhely — 62. K8: Zsibi berek — 72. K9, P: Tarok rét — 73. K4: Südő berek K9: Böszterecz P: DÖsztöricz — 89. K4: KoZlodi berek, MoFnT2: Korlát — 99. K4: Südi rét — 107. K9: AZsó iszro — 114. K8: Torda P: Tarda. Nem tudtuk lokalizálni: P: Cseriszél; e, 1 P: Falualja; 1, kiszáradt ingovány P: Géczi sarka; r, berek, egykori birtokosá2 9 2. ról P: Gerenda; r P: Hegyalja; sz P: Kis mező P: Kis papta P: Kis rekettye; e P: Kis Szagonta; 1 (kiszáradt ingovány) P: Korpás rétje; r birtokosáról P: Körtvélös; sz P: Mezei rétje birtokosáról P: Nagy Papta; sz P: Nagy Szagonta P: Szélös; 1, sz P: Torok rétje. Az Írásbeli munkák forrásai: K4=1832 k. P. sz. : 4. sz. térképmelléklet, 1842. Sí Urad. Consc. fasc. 694. — K8=1865: BiŰ 289/1, 3, 4, 5, 6, 1867: BiŰ 290 — K9= 1853: BmK 113 — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Túrós Lászlóné tanár, Kiss Judit főisk. hallgató. — Adatközlők: Gyúró Lajos 78, dr. Kecskeméti Zoltán 63, Kurucz Sándor 66, Tóth Imre 54, Veisz János 68, Veres László 71 é. RÉVFALU Révfalu, -ba, -bol, -ba, -i szh. Drávljánce, — u Drávljáncu, — iz Drávljáncá, — u Drávljánce, — DrávIjáncsán,— Drávljáncsicá [SCI, 5, 6, 9, SchQl : Révfalu SC2: Ré falu BC6: Reh falu SC7 : Re FaZu Sc8, SchQ4, 6—9: Réhfalu SC10: RéZi falu SchQ2: Rhéfalu SchQ3: Réthfalu (!) SchQ5: Rhefalu Hnt, Bt, MoFnT2: Révfalu] — T: 598 ha/1040 kh. — L: 94. A török hódoltság alatt is valószínűleg lakott volt. A 17. század végi lakóiról adatainkból nem derül ki, hogy milyen nemzetiségűek. A Rákóczi szabadságharc alatt elnéptelenedett, majd ezt követőleg horvátok telepedtek itt meg. A 18. század második felében a lakók 1/3-a magyar, 2/3-a horvát. Megközelítőleg ez az arány maradt századunkig. 1930-ban 46 magyar, 3 német és 109 horvát anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben 19 magyar és 75 horvát élt itt. Jelenleg (1981-ben) 9 fő lakja a falut. Révfalu [1554: RéfaZu: MNyTK. 103. sz. 93] A m. rév 'átkelőhely' és a falu fn. összetétele. A falu ott fekszik, ahol átkelőhely van, ill. volt a Dráván. (FNESZ. 543.) 1. Tóalja, Kosut utca: szh. Pod bárom 'Pod barom' [Kossuth Lajos u] U, Fr. Az út mellett kacsaúsztató (szh. bara) van. Elnevezését a tócsákkal, sárral borított, vizenyős területtől kapta. 2. CsaZóícöz: szh. Szokák 'Sokak' köz. 3. Iskola: