Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

A török hódoltság alatt lakott magyar falu; népessége azóta is magyar anyanyelvű. A múlt század végén egy német és egy horvát anyanyelvű család is élt itt, de az 1. világháború után már ismét magyar anyanyelvű a falu lakossága. 1930-ban 215, 1970ben 141 lakosa volt. — Fcs. Nádba szőrűt Piski, mert nádasokkal volt körülvéve. Piski nyuszkák, egyetök nyuszkák. Piski nyuszka rádi lusta. Piski, Kórós, Adergyás, mind a három pazd'érgyás. Amikor a kendert tilolták, a legények ellopták a pazderját, és teleszórták vele a lányok utcáját, főként azokét, akikre haragudtak. — Fcs: Cún község bevezetőjében is olvasható! Drávapiski [1472: Pyzky: Csánki 2:517 és 1177/1500 k.: Pyspeky: Györffy 1:370]. A Piski < R. Püspöki (tkp. 'püspöké') hn. arra mutat, hogy az egykori birtokos a pécsi püspök lehetett. A Dráva mellékére utaló Dráva- [1907: Hnt. 234] előtag megkülönböztető szerepű. (FNESZ. 188.) 1. Marhacsapás : Csapás Földút, ezen hajtották a teheneket a legelőre. 2. Disznócsapás Földút, ezen hajtották a disznókat a legelőre. 3. Pásztor-kert S, k. A pásztorházhoz (1. 5.) tartozott. 4. Karjasz: Karfasz-hel Fás, bokros, elhanyagolt telek. Régen egy Kovács János nevű ember lakott itt. Nagyon szegény volt, mindent másoktól kért kölcsön. Pöszén beszélt, amikor karvasra volt szüksége, karfaszt kért. Erről nevezték el Karfasz Jancsinak. Karvas 'fej nélküli, cső alakú csizmaszár, amelyet a marokszedő a bal karjára húzott, ehhez ütögette a búza tövét, hogy a kévében egyformán álljon'. 5. Pásztorház A kanászok és a csordások laktak benne. 6. Tüzoltószertár. 7. Kocsma Italbolt. 8. Bót Vegyesbolt. 9. Fő utca [~] U. 10. Templom Ref. templom. 11. Iskola: Kultúrház É. Régebben iskola és tanítói lakás volt. 12. Szénégető : Hősök tere: Buszmegáló Tér. Régen szenet égettek itt. Az 1. világháborúban elesett katonák emlékére hársfákat ültettek. 13. Tó-híd: Tó hídja: Döme-híd Híd. Az itt lakott Döme caládról. 14. Körösz sor: Egy sor: Sarok U. A Fő utcát (1. 9.) keresztezi. 15. Piski-erdő : Rëzula, '-ba [K8: Piskierdő K12: Uradalmi erdő OrmSz. Piski] S, e. 16. [K9: Gyüdirét, Gyűdirét; e, 1, r, sz P: Gyüdi rét]. P. szerint gyűdi lakos irtotta ki, erről kapta a nevét. 17. Erdéji-dülő S, sz. 18. [K9: Györne, Győrne; e, 1, r, sz] 19. Kányás-erdő S, bokros. A tölgyfákat már kiirtották. Régente sok varjú fészkelt itt. 20. Dögtemető: Dögtér S, k. Az elhullott állatokat temették ide. 21. Nagy-rét [K8: ~; r, sz K9: ~; e, 1, r, sz K12 ~ P: ~; sz] Ds, sz. 22. Irtovány, -ra [K8: ~] Ds, sz. 23. Sípocska, '-ra [K8: Siposka; sz K9: Siposka; e, 1, r, sz K12: Siposka P: Siposka, 1 OrmSz.: Siposka MoFnT2: Siposka-dűlő] Ds, sz. 24. [K8: Két rekettye köz K9: Kétt rekettye, Kétt reketye; 1, r, sz P: Két rekettyéi irtvány; sz] 25. Kórósi ut Űt. Kórós falu felé vezet. 26. Határárok Vf. 27. Rét-pótlék S, sz. A földosztáskor rét helyett kapták. 28. Sóta, '-ba: Sóta-dülő [K8: Sota, Sóta; sz, r K12, OrmSz, MoFnT2: Sóta] S, sz. 29. Kerek-cser [K8: Kerékcser; sz, 1 K9: Kerekese; 1, r, sz K12: Kerékcser P: Kerekcser; sz, 1 OrmSz. ~] S, sz. 30. Hitfán-rét [OrmSz. Hitfányrét] S, sz. 31. Fehér-rét: Fehér-réti-dülő [K8: Fehérrét; sz K9: Fehér rét, Fehér rét; 1, r, sz P: Fehér rét; r K12, OrmSz. Fehérrét] S, sz. 32. Marhadelelő-kut Kút. 33. Csónikos, -ba [K8: Ráádi; sz K9: Rádi fehér rét, Rádi feh ret; 1, r, sz K12: Csónakos]. Lapos, vizenyős sz. Az öregek szerint régen itt csónakkal halásztak. 34. Egy-szá-híd Gyaloghíd volt, egy szál gerenda keresztülfektetve a folyón. 35. Pécsi-víz: Kanáris: Büdös-víz [K12: Fekete víz Bt, MoFnTl, 2: Pécsi-víz] Vf. Ujabban a bőrgyár miatt büdös a vize. 36. Bánáti-dűlő S, sz. 37. Erdő-főd [K4: Bagoly sziget K8: Bagó sziget K9: Bagosziget; e, 1, r, sz P: Bagó sziget; 1] S, sz. P. sz.: ,,a fekete folyó (1. 35.) csatornájától körül fogott, emelkedett fekvésű legelő". 38. Benyócki-dülő S, e. A gróf tulajdona volt. 39. Nagy lénia Űt volt, de már felszántották. 40. [K8: Sarzó gödör] 41. Bőre, '-be Ds, sz. 42. Homok,