Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
Cilina falu a török hódoltság előtt egytelkeseké volt [Csánki 2:479], a hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. század folyamán puszta, a múlt század elején rövid ideig néhány család lakta. 121. Benntelek [K9, 10. P: ~] S, r. Ide tartozik: 126, 128. 122. Puszta, - ba S, sz. 123. Pusztai-kut Kút a Pusztai-völgyben. 124. Gorica, - ba [K8, 10, P: Goricza] S, sz. 125. Borgyus-kert [K8, 10, P: ~] S, sz. 126. Ásó-Benntelek: Bennteleki-rét: Pap-rét [K8: Alsó Bentelek KIO: Benteleki-rét] S, 1. A Benntelek része. 127. Ligeti-legellő [P: ~] S, 1. 128. FősőBenntelek [K8, 10, P: ~] S, sz. A Benntelek része. 129. Kapisztás, -ba S, e. 130. [K8: Döngörszél; e] 131. Ligeti-kut Kút a Ligeti legelőben. 132. Megyeirét [K10: ~] S, r. Sósvertike határán. 133. Rókalikak S, e. 134. [K9: Tisztamonyor; r] 135. Csordás-rét [K8, 10: ~] S, 1. Itt legelt a csorda. 136. Döngöri-erdő S, e. 137. Döngör, -re: a Döngöri marhalegellő: Nagy-legellő [K8, P, MoFnT2: Döngör] S, 1 a Döngöri-erdő mellett. 138. Döngöri-kut Kút a Döngöri-marhalegelőben. 139. [K9: Öles; r, e K10: Ülés; r, e] 140. Ásó-Döngöri-kut: Csikóskut Kút a Döngöri-legeiőben, a Döngöri-kúttól D-re. 141. Geréndási-legellő S, 1. 142. Géréndási-kut Kút a Gerendási-legelőben. 143. Hatnyár [K8, 9, 10, P: ~] S, 1. 144. Gerendás, -ba S, e a Gerendási-legelőtől D-re. 145. [K8: Rezula; e] Az adatközlők nem ismerték: 27. K8: Börözdeszeg — 33. KI: Pálfiai halom — 37. Kl: Terre serrionales — 54. K8, 10: Boglyás — 55. K8: Erdei tisztás — 57. K10: Lasztisz — 97. K8: Tisztás — 99. K9: Nagyirtás — 120. K9: Czetna. K10: Czerna — 130. K8: Döngörszél — 134. K9: Tisztamonyor — 139. K9: öles K10: Ülés — 145. K8: Rezula. Nem tudtuk lokalizálni: P: Paprét. Az írásbeli nevek forrásai: Kl=1817: PKL. ML. fasc. 469 N° 12 és N° 13 (Határjárási megújítások) — K8=1859: BiŰ 298 — K9=1856: BmK 116 — K10=1857: BiK 81/1 — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFmT2: 1978. Gyűjtötte: Mészáros Zsoltné Bolla Eszter főisk. hallgató. — Adatközlők: Hegedűs József 53, Kerekes Dezső 67, Kovács Sándor 63, Kovács Sándorné 59, Lukács Sándor 84, Papp Sándor 53, Szojkó Sándor 56 é. 284. BARANYAHÍDVÉG Hidvég: Kishidvég, -ön, -rü, -re, -i [BC1: Hiduegh BC6: Hidvegh BC7, SchQl, 5: Hidvégh BC8, SohQ2—4, 6—9: Hidvég KI: Hidveg, Hidvég K4: Hidvégh K6, 8, 9: Hidvég K10: Hidvég K12: Hidvégh K17, P: Hidvég Hnt, Bt, MoFnT2: Baranyahídvég] — T: 841 ha/1462 kh — L: 289. A török hódoltság alatt valószínűleg volt némi lakossága; majd a felszabadító háborúk idején elnéptelenedett. A hódoltság végén itt élt lakosság nemzetiségi adataink alapján nem állapítható meg. 1726 körül református, 1765 körül katolikus magyarok telepedtek itt meg. Ez utóbbiak a falu népességének 1/3-át tették ki. A múlt század közepétől itt letelepült egy-egy német, ill. horvát anyanyelvű család, de a falu etnikumát lényegében nem változtatta meg. 1900 körül jelentős lélekszámú cigánykolónia létesült a község területén, majd rövidesen feloszlott. 1930-ban 323 magyar anyanyelvű, 1970-ben 263 magyar lakosa volt a falunak. — A faluval kapcsolatos népdalok: Kishidvégre két uton köll bejárni, / Falusi lányt nëm érdömös szeretni. — Kishidvégi nádas berök, / Ott teröm a betyárgyerök. Baranyahídvég [1347: Hydvyg: AnjouOkm. 5:42.]. A Hidvég hn. azzal kapcsolatos, hogy a falu az ormánsági Fekete-vízen átvezető híd végénél épült. A megkülönböztető szerepű Baranya- (1907: Hnt. 75.) előtag a megyei hovatartozásra utal. (FNESZ. 90.)
