Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Tüskés vég; 1 K4, 8: Tüskés erdő; e P: Tüskesi erdő] S, 1. — P. sz. "hajdan tele volt galagonya tüsökkel". 278. Sóhajok hidja Híd. Ezen kellett átmenni a Sóhajok földjére. 279. Sóhajok főggye: Proli, -ba S, sz. A földosztáskor kiosztott földek. A. sz. aki idejött, csak sóhajtozott, olyan rossz volt a föld. 280. Keskönypuszta: Harsánypuszta [K4, 8: Keskeny P: Keskeny erdő Hnt, Bt. Keskenypuszta MoFnT2: Harsánypuszta] S, sz. Elnéptelenedett puszta. A. sz. itt volt 1689-ben a harsányi csata. 281. Rácok főggye [K8: Rácz föld, Ráczok földje] S, sz. — P. sz. "a Ráczok földje, mely a Beremeni ráczok földjével határos". Az adatközlők nem ismerték: l. KI: hegy, a Kövesd nevű helység szőlői (haPinczehely — 91. K8: Csordás kút — 116. tárolják) P: Török völgye, török (sic!) Hegyaljai dűlő — 118. P: Csapás az er- nevű lakosok szőllő je felett van. P: Fedőbe — 122. P: Hegyi völgy — 123. P: kete völgy, a Fekete nevúek szőllője feBelső dobogó — 126. K8: Földházi göd- lett Nyr: Józan gyenge bort szolgáltató re — 127. K8: Csapás Czikóba — 140. Kfi: hegyrész. Pécsi völgy — 142. P: Külső dobogó — Az írásbeli nevek forrásai: Kl=1768: 144. K8: Szőllő Hegy, P: Vámrdői szöllők Mont. 422/d. K3=1799: G/41, k. 448. 449, — 151, K8: Harsányi csúcs — 193 P: 450 — K4=1844 SiUrad Consc. fasc. 694 Hegyoldal — 220. K4: Harsányi föld — — K8=1862 — 1868: BiÜ 568, 569, 570, 230. P: Nyugati rétek — 249. KÖ: Három- 571 — Nyr=1878: Mnyr. 131 p, 431 p — tagosok legelője — 252. K8: Gondi föld P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — Mo254. P: Nagy Sidal — 255. Kl: Régi Bú- FnT2: 1978. remendi ut — 261. P: Kis Sidal — 2:59. Gyűjtötte: Böhönyei Gizella ny. ált. K8: Erdőre dülő — 273. KI: Nagy Sár- iskolai tanár —• Adatközlők: Bordás Sánkány, K8: Kis Sárkány — 280. P: Kes- dor 62, Fóris József 65, özv. Kántor Jókeny erdő. zsefné 49, Láz Lajos 52, Szujkó Dezső 64, Nem tudtuk lokalizálni: P: Kövcsdi Varga Ferenc 52 é. 2 8 3. DRÁVAIVÁNYI Iványi: Drávaiványi, -ba, -bu, -ba, -i [BC4, 8, SchQl—9: Iványi BC5: Ivany BC6: Ivanyi KI, 8, 9, 19, P: Iványi Hnt, Bt, MoFnT2 : Drávaiványi] — T: 1104 ha/1919 kh. — L: 308. A török hódoltság alatt is valószínűleg lakott falu volt. Magyar lakossága mellett délszlávok is éltek itt a 17. század végén. A 18. században lakói magyarok. A múlt század közepétől néhány német és délszláv anyanyelvű is lakott itt, de a századfordulón és az 1. világháború előtti években ismét csak magyar anyanyelvűeket jegyeztek fel. 1930-ban külterületével együtt 441 magyar és 1 német anyanyelvű lakta; 1970ben 285 magyar és 25 délszláv lakosa volt. — A. sz. Draskovics Iván gróftól kapta nevét a falu. A Dráva szabályozása után lett Drávaiványi. Drávaiványi [1554: Iváni: MNyTK. 103. sz. 94.] Az Iványi hn. egy Iván nevű személy birtokát jelöli. A Dráva- [1907: Hnt. 233] előtag a folyó mellékével kapcsolatos. (FNESZ. 188.) 1. örzsébet-kert Kert. Emlékfák Erzsébet királyné emlékére. 2. Nagy sor: Kosut utca [Kossuth Lajos u] U. A falu főutcája. 3. Gyula-kert S, r. 4. Kutyaszorittó Köz. Szűk kis hely. 5. Cigány sor: Uj sor: Rákóci utca [Rákóczi u] U. Korábban cigányok laktak itt. A falu legújabb települése. 6. Mokra, -'ba: Petőfi utca [Petőfi u] U. 7. Templom É. Református templomát 1802^ben építették. Mennyezetét, karzatát és szószékét színes festés díszíti. Műemlék. 8. Gatyafenék Mf, sáros, szűk hely. 9. Budzsák, -ba. Mf vizes terület. 10. Lapis, -ra Mf, r. 11. Csángó köz Köz. Az ott lakóról, családnevéről.