Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

kőbánya. 176. Lőszerraktár É. Ez a kőbányához tartozik. 177. Bagojvár É. Két egyenes torony, amely baglyok tanyája. 178. Károj-táró: Széső tárna Ho, B. 179. Kőbánya: Kűbánya B. 1910-ben nyitott kőbánya. 180. Antal-táró B. Nem működik. 181. Villányi határ [K8: ~ ; sz] D, sző. 182. Kőbányai rakodó Tér. 183. Csuzda, '-ra Pálya, amelyen a köveket leengedik. 184. Kűpor-malom: Mótnérmalom Ma: Mautner nevű tulajdona volt. 185. Mészégető kemince Mészégető hely volt. 186. Ásó-bánya: Nagy-bánya B, kőbánya. 187. Bányai-iroda É. 188. Csemögés, -be Ho, sző 189. Kisharsányi-düllŐ S, sz. 190. Présház: Tanittó-fődek [KB: ~; sz P: Présházi dülő az uradalmi présházaktól vette nevét] S, sz. 191. Magyar kikerics Ho, mlen. Természetvédelmi terület. Egyik fő jellegzetessége a magyar kikerics nevű növény (virág). 192. Szarkás, -ba: Főső-düllő [Nyr: Szarkás P: Szarkás hegy] Do, sző — P. sz. ,,a falu fölött a szarkák itt nagyobb számban vannak, mint másutt". 193. [P: Hegyoldal; itt vannak az: Ó-temető, Uj-temető... itt van a helység kőbányája és mészégető kemenczéje; keleti végénél pedig az uradalomé.] 194. Kopár, -ra [K4, 8: ~ sz, sző P: Kopárhegy Bt. MoFnTl, 2: Szársomlyó] Ho, sz, sző. — P. sz. „délre fekszik, sovány, kövecses, sziklás lévén kopár; növényzet rajta nem tenyészik úgy, mint a buja földeken". 195. Siklósi uti fődek [KB, P: Siklósi dülő; sz P: Siklós város felé] S, sz, 196. Szarkási legfőső-dülő Ho, sz, sző. 197. Régi trafó É. Lebontott, torony alakú épület. A község első transzformátora volt. 198. Katulikus temető: Községi temető Te. 199. Szarkási-~só-düllő Ho, sző, sz. 200. Nagy-árok Vf. 201. Szarkási-nagyhid: Főső-hid Híd. 202. Szarkándiék barackosik. Ho, gy. Tulajdonosáról. 203. Kapán üsó ut Űt. 204. Siklósi országút [KB: Űt Siklósról; út] Űt. 205. Kishíd Híd. 206. Kaszakacs, -ba: Szujóék kertyik S, sző. Trapéz formájú földterület. Tulajdonosáról. 207. Villányi országút Űt. Villányba vezet. 208. Régi baukszit rakodó S, sz. Innen szállították Villányba a bauxitot. 209. Pakuszi Marika főggye Ds, sz. Tulajdonosáról. 210. Domb-düllő Do, sző. 211. Kopár ajja [KB, P: ~] S, sz. P. sz. "a Kopár nevü szöllők alatti völgyben". 212. Kúcsár főggye S, sz. Tulajdonosáról. 213. Római templom [MoFnT2: Római szentély (Cella Trichora)] 1962-ben dr. Fülep Ferenc régész római telepet tárt fel itt. Leletei a Nemzeti Múzeumban vannak. 214. Szántai ut Út. A kúthoz vezető kis út. 215. Szántai-kut [P: Szántói kút] Kút, — P. sz. "Régi lakói a Szántó nevü városból is jöttek e helyre, mely a falutól 200 ölnyi távolságra volt. Azon a helyen van még most is azon időbül egy kut, amely jelenleg is használtatik, s a' melynek neve Szántói kút". 216. Szántó-kut [K4: föld a szántói kútnál KB: Szántó kut; 1] S, sz. — A. sz. itt volt Szántó város helye. Korábban római telep. Sírokat is találtak itt. A leletanyag a keszthelyi múzeumba került. A falu Árpád-kori nevére lásd Györffy 1:380! 217. Gőbölös-árok [K8: Gőbőlős árok; sz] Do, sző. A gőböl 'hízóra fogott szarvasmarha; hízómarha jelentésű ezen a vidéken. 218. Zohaj-szél S, sző. 219. Hosszú düllő: Kálóz, -ba [KB: Kalocz; sz] Do, sző. Talán a káliz népfaj nevét őrzi a Kálóz név. 220. Sová.ny, -ba [K4: Sovány Harsányi föld KB: Sovány P: Soványi; sz. MoFnT2: SorJány-dűíő] S, sz. — P. sz. „sovány természetűek és sok trágyát szükségeinek." A. sz. ma már jó minőségű föld. 221. Vasuti-f ődefc S, sz. A vasút mellett vannak. 222. Kertök ajja [KB : Kertalja; 1 P: Kertek alja, a község alatt, a kertek aljában van] S, sz. 223. Vc,góhid ajja S, sz .Fölötte van a község vágóhídja. 224. Vásár utcai kertök ajja S, sz. 225. Sóskút [P: Sóskút] S, e. K3 szerint "Unter dem Harsány südwärts auf der ebenen niedern Weide findet sich ein salziger Platz." P. sz. "Nagyon hihető, hogy e hegyben, mely mészkövet tartalmaz, só is van, mert volt a déli aljában a már említett szántói kúttal nyugatra (délre), attól mintegy 120 ölnyi távolság-