Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt. A hódoltság után a környék legnépesebb magyar települése. Lakossága azóta is magyar. A múlt század közepétől lassú ütemben növekvő német lakosság jelent meg a faluban. Arányuk a két világháború között 9%- Mellettük kis számú szláv és egyéb anyanyelvű lakosság is élt itt a múlt század közepétől; számuk 3—4% körül mozgott. 1930-ban a belterületen 1533 magyar, 122 német, 31 különféle szláv és 9 egyéb anyanyelvű, a külterületi helyeken 56 magyar és 12 német anyanyelvű élt. 1970-ben belterületén 1813, külterületén 51 fő lakott, összlakosságából németnek 128, délszlávnak 5 fő vallotta magát. P. sz. : „e terület iskolai tekintetben, de közbeszédben is az itten körüli táj Hegyaljának neveztetik, minthogy az ún. Nagyharsányi hegy alján terül el, a'mely ezt a tájat észak felől határozza. — Nagyharsány — mivel hogy [ez] nagyobb, mint a tőle nyugatra fekvő hasonló nevű falu (Kisharsány). — Nagyharsány valaha város lehetett. — Régi lakói a Szántó nevű városból is jöttek e helyre, mely e falutól 200 ölnyi távolságra volt. Azon a helyen van még most is azon időbül egy kút, amely jelenleg is használtatik, s a'melynek neve Szántói kút. — Népesittetett e községekből: Babócsa, Sári, Magyar Bolya — A Nagyharsány név eredete s értelme a hagyomány és közhiedelem szerint az, hogy a már említett hegy a menydörgést különösen harsányan visszhangozza". — A. sz. Harsány Szántóvárosból, Dobányvárosból, Babócsából, Perecskéből és Sári községekből alakult. Amikor a törökök eltakarodtak, megfújták a harsonákat; s azóta Harsán a neve. Nagyharsány eredetéről még azt tartja a nép, hogy a török egyszer tatárokat hozott ide 1602 körül. A tatárok elpusztították a falvakat. Harsány lakói az ómászóba menekültek. Szántó, Perecske, Babócsa, Keresztes, Sári községek lakói idejöttek lakni, miután a tatárok elmentek. Fcs. kurva Nagyharsány, széplánynevelő Nagyharsány. Az elsőt szeretik elhallgatni, de ha botrány hírlik a faluban, az öregasszonyok megjegyzik: „Lá, mondik, hogy kurvás Nagyharsán!" A másodikat öregek mondják. — Dicsérő értelmű: „jó bort termő Nagyharsány". — Az ó, ő, é magánhangzó nyelvjárási megfelelője Nagyharsányban az ou, öü, eé kettőshangzó. Nagyharsány [1486: Naghharsan: Csánki 2:489, 1249/1291: Harsan: Györffy 1:313]. Magyarázatához 1. Kisharsány etimológiáját. (FNESZ. 265, 340, 444.) 1. Árok utca: H'égy utca U. Nagy árok volt a közepén. A pincéket pallón közelítették meg. 2. Pincék sora: Koloni: Nyugati-pincesor Fr. A Koloni nevet a század elején kapta, a bánya megnyitásakor. Szegény nép lakott itt: bányászok, meg a napszámosok. 1657-ből származó ezüsttallért és rézpénzt találtak itt. 3. Betyárpince Lyuk. Kólómban, Gálék háza mellett volt egy pincelyuk. A. sz. oda bújtak el a betyárok. 4. [K8: Pinczehely; sző] 5. Ó-temető Te. Régi református temető. 6. Református temető Te. A. sz. több száz bosnyák sír van benne. 7. Lőtér S, r. A Lőtér alatt balra 18. századi sírok vannak. 8. Paplak: Katulikus kultúrház É. 1949-ig római katolikus kultúrház volt, majd lakóépület. 9. Puszta-kert É. A régi uradalmi szőlőcsősz lakott itt. 10. Ambrus János pincéje: Bányakonyha: Bányász kultúrház É. Tulajdonosáról nevezték el. A két utóbbi nevet 1950—62-ig használták; ekkor a bánya konyhája és kultúrháza volt. 11. Koloni, -ba: Keleti-pincesor : Kűső-pincesor Fr. Aki az Öszögben lakott, itt kapott pincehelyet. Az 1908 körül megnyílt kőbánya munkásainak kolóniája. Ma egy részét cigányok lakják. 12. Mótnér kertje S, k. Mauthner József 1922— 38-ig volt a bánya igazgatója. Ma 3 család tulajdona. 13. Láz köz: Szenté köz: Bozsó köz Köz. Az ott lakók nevéről. 14. Temetői ut Űt. A református temető felé vezet. 15. Főső-Szarkási ut Űt. A Szarkás nevű dűlő felső útja. A Szarkási nagyhíd felé vezet. 16. Szarkási-kapu. A jobbágy világban itt szedték a gróf emberei a szőlődézsmát. Hegykapu volt. 17. Katulikus templom. É. Nh.: A templom leromblásáról (1526 után) és újjáépítéséről (1576) rövid történet maradt fenn (Berze Nagy 2:592). 18. Mótnér köz. Köz. Mauthner háza mellett megy a Kolonifoa. 19. Kaszárnya-udvar: Régi Kaszinó É. 1902—19-ig kaszárnya volt. Később itt volt a Polgári Olvasókör. Ma állami lakások. 20. Harsányi égyetöm: Katulikus kápolna: Leventeotthon É. Régen kápolna, majd a Kisgazda Párt