Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

puszta Cún határában van. P: Gáj „Ber­kes 1" Sámodon ismernek ilyen dűlőt. Kiskenderföld; sz. Az írásbeli nevek forrásai: Kl = 1750 k.: GT. 19., GT. 139 — K4=1832: BLU­rad. Cún és Szaporca a Feketevízzel (jel­zet nélküli), 1849: SiUrad. Consc. fasc. 694, 1850 k: SiUrad. No 7. — K8=1856: BiÜ 3., 1865: BiŰ 4., 1862: BiŰ sz.n. — K9=1853: BmK 2 — K10=1857: BiK 2 — K12 = 1866: Kat. színes birtokvázrajz — K17=1866/1871: Kat — P: 1865 — — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Balajthy Zsuzsanna főisk. hallgató, Heilmann József főisk. adjunk­tus. — Adatközlők: id. Józsa Lajos 54, özv. Hegedűs Józsefné 67 é. 2 8 0. HARKÁNY Harkány, -ba, -bu, -ba, Harkámba, Harkámbu, Harkámba, harkányi [BC1, 5: Harkány BC4, 8, SchQl—9: Harkány BC6: Harkán K2, 4, 8, 9, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] — T: 1161 ha/2887 kh — L: 2642. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt. A falu magyar lakos­sága mellé a múlt század közepén kezdtek német családok letelepedni. A múlt század második felében horvát és szerb, századunkban szlovák anyanyelvűek is megjelentek a faluban. A nem magyar nemzetiség a falu össznépességének 6—8%-á.t tette ki. A múlt század második felében és századunkban a falu külterületén számos lakott hely alakult ki, köztük szórványtelepülések: Burutanya, Hesztanya, Lajosháza, Mac­kótanya, Töttösitanya, Szőlőhegy stb. 1930-ban 622 magyar, 23 német és 11 szerbi horvát és egyéb anyanyelvű lakosa volt a falunak, a kisebb külterületi lakott helyein és a Szőlőhegyen 61 magyar, 5 német, 12 különféle szláv és egyéb anyanyelvű élt. 1970-ben 1988 magyar, 79 német és 16 délszláv lakosa volt, ebből külterületen lakott 122 fő. — P. sz. „E vidék bőköznek neveztetik termékeny voltáért". Harkány [1323: Harkan: Györffy 1:312]. Talán a m. harkály madárnévnek N. harkály változata rejlik benne. Más feltevés szerint az ómagyar horka méltó­ságnév származékával van dolgunk. De lásd szb.-hv. Harkanovci [többes sz.] hn. [< : ?*Harkan szn.] (FNESZ. 264.) 1. Tüskés, -be [K8, 9: ~] S, sz. Bozótos, bokros hely. 2. Téesz-gépjavító Tel. Rendeltetéséről. 3. Tüskesi ut [Munkácsy u] U. A Tüskésbe vezet. 4. Cémént­gyári-üdüllö É. A beremendi cementgyár üdülője. 5. Kengyel, -be [K8, 9, P, MoFnT2: ~] S, sz. 6. Bercsényi utca U. 7. Téglavető-hel [K8: ~] Rendeltetésé­ről. Gödrös, bokros. 8. Cimmër-tanya Ta. Zimmer nevű tulajdonosáról. 9. Jan­kovics-tanya Ta. Tulajdonosáról. 10. Bezerédi utca [Hiv. ~] U. 11. Hunyadi utca [Hiv. ~] U. 12. Klauzál utca [Hiv. ~] U. 13. Kémping-tábor Rendeltetésé­ről. 14. GépáZZomási-ZakóteZep Tel. A gépjavító mellett épült. 15. Erdész-üdüllő É. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tulajdona. 16. Kerek-papta [K4: Kerek Paptaj Erdő K8, 9: Kerek Papta; e] S, sz. 17. Plárics-tanya : Miskaházi­tanya: Gyüdi-puszta [SchQ9: Mihály háza Hnt, Bt: Miskaháza] Ta. A. sz. ezt a területet a gyűdiekkel cserélték. 18. Cédulaház É. Vásár alkalmával az állat­átírás itt történt. Ma lakóház. 19. Lanka-csatorna [MoFnT2: Lanka-főcsatorna] Cs. 20. Nyároska, '-ba [K8, 9: ~] S, sz volt, beépült. 21. Petőfi utca [Hiv. ~] U. 22. Hid köz [K8, 9: ~] S, 1, r, sz volt, ma beépült. 23. Erkel Ferenc tér [Hiv. ~] Tér. 24. Buru-tanya [Hnt: ~] Ta. Tulajdonosáról. 25. Turista-szálló Ë. Rendel­tetéséről. 26. Erkel Ferenc utca [Hiv. ~] U. 27. Kis-Ottovány [K2: Oltványosi, Otván K8, 9: Kis Oltovány, Kis Ottovány P: Kis oltvány] S, sz. 28. Táncsics utca [Hiv. ~] U. 29. Szovjet-temető Te. A 2. világháborúban elesett szovjet hősök temetője. 30. Patika köz [Bartók u] U. Az utcában lévő gyógyszertárról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom