Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
Dh, Ds, sz, sző. A nevek többsége a német név, 'Kecske-hegy' változata. Lásd még a 259. sz. névnél! Ide tartozik: 259, 311. 292. Orbán-körőszt: Guszbërgi Oroûn-kërëszt : n. U&rváni-Kráic 'Orbani-Kreuz': n. Andrëza Hóufsz-Kráic 'Andresen Hofs-Kreuz': szh. Orbánijá 'Orbanov krst': rc. Trusu lu Orbány 'Orbán keresztje' Ke, talapzatán Orbán-szoborral. — Nh. : A szőlő oltalmazója tiszteletére, jégverés, fagykár ellen állíttatta Wilhelm György és neje 1851-ben. Ujabban a Hof család gondozza. A határban három Orbán-kereszt volt. Orbán-napkor évente más-más kereszthez (lásd még a 355, 377. sz. neveket!) processió vonult. Ha a gabonát abba a dűlőrészbe vetették, búzaszentelésre is. Lásd még Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. Bp. 1977. 386—390. 293. n. Trëppldcc 'Tretplatz' [K12: Szürüskert; 1] S, 1, részben beépített terület. Trefort-pusztáhcz tartozott. — A. sz. 1860-tól közös cséplőhely begyűjtő magtárral; később a pusztának diófákkal szegélyezett cséplőhelye 1939-ig. Nemrég a tsz Sertés/iaztató-ja : n. Száimésztarái 'Schweinemästerei' épült a helyére. 294. n. Rácsih Sullfëlt 'Raizisches Schulfeld' [K12: Véméndi g. k. iskla; sz] Szerb tanítói illetményföld volt. 295. n. Rácsih Phorafëlt 'Raizisches Pfarrfeld' szh. Popovszká 'Popovska' [K12: Véméndi g. k. plébánia; sz] S, sz. Szerb egyházi föld volt. Ide tartozik: 294. 296. n. Spekkpronatól 'Speckbrunnental' Vö, e, sz; az 1870-es évekig legelő. Nevét a hasonló nevű forrásról (322. sz. név) kapta. 297. n. Spékkpron-atólar Hánaftrëza 'Speckbrunnentaler Hanfröste' S, 1, vf része. Időszakonként 'kenderáztató' volt. 298. Jásek-köröszt: Jasëk-kërëszt : n., j. Jáseksz-Kráic 'JaschekKreuz': szh. Kod Jâsëkovog krsztá 'Kod Jasekovog krsta': szh. Jâsëkov krszt 'Jasekov krst': rc. Krúse lu Trëfort kötré podúre 'Trefort keresztje az erdő felé' Ke. — Nh.: A Trefort-pusztai 800 holdas uradalmi birtok (244. sz. név) nagy része a múlt században erdő, legelő, pusztaság volt. A környező falvak szegényei bérelték, s tették termővé, ennek fejében övék volt az első évek termése. 1878ban Jaschek Alajos bérelte ki az egész pusztát, majd a harmadik évi kiváló termés örömére 1881. máj. 31-én nagy mulatságot rendezett a környékbeli uraságok, papok, tisztviselők részvételével. Déltájban vándorlegény toppant be egy csupor tejet kérve, a házigazda azonban elzavarta. A legény távozás közben megjósolta, hogy a mai mulatság rosszul fog végződni. Mikor a gazda közölte ezt a vendégekkel, a véméndi lelkész megjegyezte, hogy éhezőt az ajtó elől nem illik elkergetni. A délutánra tervezett erdei kirándulás meghiúsult, mert olyan ítéletidő keletkezett, hogy betörte a ház ablakait, feltépte tetejét, felborította az udvaron álló hintókat. Véménd, Féked, Szebénynek ezt a határrészét teljesen elverte a jég, úgyhogy sokan kényszerültek messze falvakban részesaratóként évi kenyerüket megkeresni. A bérlő egy évre rá állíttatta fel a keresztet engesztelésképp a három falu népének jelenlétében. — Nh.: Akkor vitte el a szélvihar a Hegy utca, a Szerb utca, a Szerb-templom (17, 51, 35. sz. nevek) szalma- vagy zsindely tetőit ; ettől kezdve került cserép a háztetőkre. A vihar utáni árvíz a patakmalmokban is óriási kárt okozott (VSz. 70.). 299. Trëfort-puszta : Trëportpusztá: Trëfort-puszta: n. Trëfor(t) puszta: j. Trëfortpusztà 'Tref ortpußta': szh. Pusztára 'Pustara': rc. Púszte 'puszta': rc. Trëford 'Trefort' [K12: Trefort puszta K16: Trefortpsz. F4: Trefort psz. Hnt, Tur, Bt2, MoFnT2 : Trëfortpusztà] Maj, Lh. A jelenlegi majorság valószínűleg 1850 után létesült. Először alapítványi uradalom központja. Trefort miniszter nevéről. Ma a tsz sertéskombinátja, csirketelepe és szárítóüzeme. — Nh. (szebényi): Mária Teréziának itt nyaralója volt. — Nh. : Amikor a század elején kutat ástak, keskeny aranyeret találtak. Hesz tanító aranybányát akart nyitni, de nem volt gazdaságos. — Nh.: A legények hagyományos pünkösdi lóversenye innen indult. Az lett a győztes, aki előbb ért
