Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
egyéb anyanyelvű lakta. 1970-ben lakossága 407 fő, ebből németnek 6, délszlávnak 1 vallotta magát. — Fcs: a nagyharsányiak úgy emlegették, hogy „kódés Tótfalu", mert koldusoknak, szegényeknek tartották őket. Hívták Remöte-Tótfalu-nak is, bizonyára a Bajcsi-kolostor szerzeteseiről. A tótfalusiak úgy mondták, hogy a nagyharsányiak „kícosak vótak, vagyis kényösök, gőgösek". — Fcs.: „nagytótfalusi Konyhasók" (Berze Nagy 2:591). 1934-ben még 11 Konyhás nevű család élt a faluban. A név eredetéről a szájhagyomány érdekes adatokat őriz. (Lásd: 15. sz. név alatt!) Nagytótfalu [1294: Touthfolu: Györffy 1:396, 1720: Nagy Toth Falu: Kázmér: Falu 144]. Magyarázatához lásd Kistótfalu etimológiáját! I. örzsébet-fa Emlékfa Erzsébet királyné emlékére. 2. Macskás utca [Rákóci utca [Rákóczi u] U. 3. Macskás köz Köz. A Macskás utcába vezet. 4. Templom É. Református templomát 1782-ben építették. Úrvacsora edényei 1811-ből és 1817-ből valók. Műemlék. 5. Rektor utca U. 6. Mágnásfertáj Fr. Módosabb gazdák laktak ott. 7. Főső utca: Petőfi utca [Petőfi u] U. 8. Nagy utca: Fő utca: Asó utca: Kosut utca [Kossuth Lajos u] U. A falu leghosszabb utcája. 9. Prédikátor utca U. 10. Főszög Fr. A falu központi része. Magasabb fekvésű hely. Ide tartozik: 5—7, 9, 10. II. Gombás, -ba [K4, 8: Gombás Erdő K9: Gombás; e, 1, sző K12: Gombás hegy P: Gombási erdő Hnt: Gombásdűlő MoFnT2, Bt: Gombás-dűlő] Ds, e, sz. 12. Karasica Vf. 13. Pandur-högy : Hármashalom D, e. A palkonyai, kisharsányi és nagytótfalusi határ találkozása. 14. Bajcsi-rét [K8: ~] S, 1. 15. Bajcs: Bajcsi, -ba [K8: Bajtsi Szőllő; sz K10: Baitsi; r, sző P: Bajcs] D, e. Bajcs néven az Árpád-korban itt falu állott. Lásd Györffy 1:276. Bajcs alatt! — A. sz. az 1534ben elpusztult Bajcs városáról nevezik Bajcsi dűlőnek. Nagytótfalu határában, a bajcsi dűlőben volt egy páZos monostor, melyet még Gyula bán fia, Siklós vár ura: MifcZós alapított s melynek romjai a bajcsi dűlőben a siklós—vókányi műút mellett ma is láthatók. Az itt élő szerzetes rendnek volt egy szakácsa, aki az 1543. évi török megszálláskor elpusztult monostorból menekülve Nagy tótfalu helyére telepedett le s az itteni lakók csak „konyhásnak" nevezték. Ebből .. . származik a mai „Konyhás"-ok neve (Berze Nagy 2:591.) 16. Császár-högy [K12, MoFnT2: ~] H, e. 17. Nagy-hát [KB: Nagy Háti Szőllő K9: Nagyhát; e, 1, sző] H, e. 18. Körösztur [KB: Keresztúri szőllő; sző K9: Kereszttur; e, 1, sző] D, e. — A. sz. a bajcsi kolostor barátjaié volt. 19. Kovács-vőgyi-kut Kút a Kovácsvölgyben. 20. Bajcs-karé D, e . 21. Potó-rét [KB : ~ ; 1, K9 : ~ ; e] 1, sző. 22. Misés ut Üt. A bajcsi szerzetesek útja volt. 23. Bajcsi-kolostor É. Ma már nincs meg. — A. sz. a 13. században épített Pálos monostor állt itt. 1532-ben a török lerombolta. A remeték részt vettek a siklósi vár védelmében. Az egyik „konyhás barát" Nagytótfalu községben telepedett le. Megházasodott, s a mai Konyhás nevűek a szerzetestől származtatják magukat. Lásd még Györffy 1:276. Bajcs alatt! 24. Köröszturi-kut Kút a Keresztúr nevű dűlőben. 25. Kovács-vőgy Vö. 26. Botos ut Űt. 27. Sióta-fenék: Sióta-szé Vö, e. 28. Mónár-kert D, Vö. e. 29. Köröszturi kolostor É. — A. sz. itt egy bencés kolostor állt. A közzétevő szerint azonos a Bajcsi-kolostorral, vagy a Vökányban levő Trinitási apátsággal, mert az volt bencés kolostor. 30. Legellő, -be [K4: Legelő a szőlők felett K12: Legelői dülő] S, Ds, e, 1. 31. Girisa, '-ba D, e. Szederindás, ligetes, ritka erdo. 32. Kű-gödrök B. Követ bányásznák itt. 33. Erdészház: Jágérház É. 34. Kapisztás-kert Vö, e. 35. Nagy-hát ajja [K8: ~] S, e. 36. Horváti-düllő [K9 : Horváthi, Horváti; sző] S, e, 1. 37. Kües-erdő [KI : Nagy Tóth Falusi Erdő; e] Ho, e. 38. Ördög-árok Vf. 39. Lájtnér-bánya B. Egykori tulajdonosáról. 40. Kües-szé Os, e, a Köveserdő alatt. 41. Kecske-háti-erdő : Kecskés-háti-erdő [KB: Kecskésháti Erdő; e K9: Kecskehát; e, 1, sző] Ds, e. 42.
