Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
között állott". — 1961-ben itt a 8. századból való késő avarkori temetőre bukkantak. 63. Temető-dülő [K9: Temetői homok; sz] S, sz. Homokos terület a temetők mellett. 64. Alsó-kut S, r. Gémeskút volt a legelőben. 65. Tüskés, -be [K9: ~; r, i] S, sz, r, 1. Bozótos, tüskés 1 volt. 66. Vizuta S, r, sz. Lásd még a 38. sz. név alatt! 67. Egörszögi-csatorna [MoFnT2: Eg érszegi-csatorna] Vf, Cs. 68. Katolikus temető: Temető [K9: Temető] Te. A katolikusok temetője. 69. Temető: Református temető [K9: Temető] Te. A K9 jelű térképen e helyre fejfák vannak rajzolva. 70. Legelő [K9: Temetői homok; sz] S, 1, sz. 71. Kácsidai ut [Kovácshidai út] Üt. Kovácshida felé. 72. Petőké, '-be [K9: ~; sz] S, sz. 73. [K9: Szigetke legelő; 1]. Gyűjtötték: dr. Kecskeméthy Zoltán ny. jogász, helytörténetkutató és dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Bakó Imre 61, Böbék Kálmán 56, Kovács Ferenc 69, Papp Dezső 55 é. 274. TEREHEGY Terehögy, -ön, -rü, -re, -i: Tereh'égy, -en, -rü, -re, -i [BC1 : Ter hegye BC4—6, 8, SchQl—9: Terehegy K2, 8, 9, P: Hnt, Bt, MoFnT2 : Terehegy] — T: 890 ha/1547 kh —L: 638. A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott helység; lakossága magyar. A múlt század utolsó harmadában néhány német anyanyelvű telepedett le itt. Századunk elején néhány horvát költözött a faluba. Az 1. világháború után a németség száma némileg megszaporodott. 1930-ban külterületével együtt 437 magyar, 22 német és 6 horvát anyanyelvű lakta. 1970-ben 625 magyar és 11 német Lakosa volt. — P. sz. „Jászay Magyar nemzet története a Mohácsi vész után c. munkájában említi, hogy az 1526-ik országgyűlésen jelen volt Teremhegyi Bika János innen való lett volna. A község a régi időben járhatatlan ingoványok közt emelkedett. Hid nélkül bele járni lehetetlen volt, ezért némi részben biztos lakhelyet adott. A helység közepén emelkedik egy domb, melyről nem tudhatni, hogy a természet vagy emberkéz rnűve-é? melyen most a helység temploma áll. E domb mellett épület fundamentumok és emberi csontok találtatnak. Igen hihető, hogy a régi időben erősség volt itt." A. sz. régen Teremhegy-nek is nevezték, mert jól termő vidék volt. Terehegy [1322: Bothteremehele : Györffy 1:353, 1332: Theremheg: ZichyOkm. 1:399]. A R. B otteremehelye névváltozat egy Bot nevű birtokos termének helyére, azaz lakására, otthonára utalt. A továbbiakban a hn. elejéről elmaradt a Bot szn., a -hely utótagot pedig a -hegy cserélte föl. (FNESZ. 638.) 1. Szürüs-kert [K8, 9: ~; r, sz] S, Mo, sz. Közös cséplések helye volt régen. 2. Vasút utca U. A vasútállomásra vezet. 3. Nagy-högy utca U. A Nagy-hegy felé vezet. 4. Ur főggye [K2: Ur földén K8: ~; Urföld: 1 K9: Urföld; 1, r, sz] S, k. A Bika család volt a helység földesura. 5. Aradi utca [Hiv. ~] U. 6. Fő utca: Petőfi utca [Petőfi u] U. A falu leghosszabb utcája. 7. Szécsényi tér [Széchenyi tér] Tér. 8. Dózsa utca [Hiv. ~] U. 9. Rózsa utca [Hiv. ~] U. 10. Pípös-tető H, sző, sz. A Pipes-hegy felső része. 11. Pécsi ut [K8: Pécsről; Üt] Üt Pécs felé. 12. [K8: Szöllők fölött; 1] 13. Pípös-högy: Pípös, -re [P: Pipes hegy] H, sző, sz. 14. Ostoros-szöllők: Ostoros, -ra [K8: Ostoros, Ostoros szöllők; sz, 1 K9: Ostoros; 1, sz, sző P: Ostoros hegy MoFnT2: Ostoros] Vö, sző, sz. Az Ostor(os) nevű, elpusztult falu helye e vidéken keresendő (Káldy-Nagy: 80. o.). Az adatközlók nem ismerték: 39. P: Várallya K9: Szigetke legelő. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K9=1866: BmK 437. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978.
