Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

sége] Tel. 55. Oportó Étterem É. A híres villányi szőlőfajtáról kapta nevét. 56. Szenthároviság-szobor [K12: ~] Szo. 57. Piactér: Szentháromság tér Tér. A téren heti piacokat tartanak. Nevét a rajta lévő szoborról kapta. 58. Diófás utca [~] U. 59. Paraszt utca: Dózsa utca: n. Bájerkosza 'Bauer Gasse' [Dózsa György u] U. Jobbára földművesek lakták. 60. Szöllő utca [Szőlő u] U. A Szőlőhegyre vezető ut. 61. Táncsics utca [Táncsics Mihály u] U. 62. Szécsényi ut [Széchenyi István ut] Üt. 63. Kollégium: Hatcsöcsü-csárda: Bartonicsék-szálló [Gyümölcs és Szőlészeti Szakiskola Kollégiuma] É. Ma kollégium, régen szálló, tulajdonosáról elnevezve. 64. Móric Zsigmond utca [Móricz Zsigmond u] U. 65. Bartók utca [Bartók Béla u] U. 66. Munkácsi utca [Munkácsy Mihály u] U. 67. Váci Mihály utca [Váci Mihály u] U. 68. Radnóti utca [Radnóti Miklós u] U. 69. Veselényi utca [Wesselényi Miklós u] U. 70. Kodáj utca [Kodály Zoltán u] U. 71. Vásártér: Márkplác 'Marktplatz' Tér. 72. n. Cígalófm 'Ziegel of en' : n. Cígatlrázan 'Ziegelrasen' [K9, 12, P: Zigelofen, Ziegelrasen] S, sz. Kezdetleges téglaégetőről kapta a nevét, melynek ma már csak a maradványai láthatók. 73. Vásártéri kut: n. Márkplác pruna 'Marktplatz Brunnen' Kút a Vásártéren. 74. Virágos, -on, -ru, -ra, -i: n. Virágis, in Virágis, áusz Virágis, nách Virágis, Virágiser [BC1: Véraghos BC5: Viragos BC6, 8, SchQl—9: Virágos BC7: Virago (!) 1700: Világos (BHt. 1978:62) KI, 3, 4, 9, 12, Hnt, MoFnT2: Virágos] — Világosberek középkori magyar falu [Györffy 1:406] a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A hódoltság végén délszlávok lakták, majd újra pusztává lett. 1700-ban Boszniából rácok jöttek ide, 1711-ben pedig Szlavóniából települt ide rác lakosság. 1724 és 1752 között a falu lakossága teljes egészében kicserélődött: fuldai németek települtek itt meg. A múlt század utolsó harmadától kevés számú magyar és délszláv lakossága is volt. A magyar anyanyelvűek száma csak az 1. világháború után növekedett. 1930-ban 70 magyar, 360 német és 1 horvát anyanyelvű élt itt. — P. sz. „Hajdan magyarok lakták, 140 évek óta (1720 óta) pedig németek. (A németek a fuldai hercegségből jöttek.) Batthyányi uraságnak van itt egy 767 hold 750 D-öl erdeje és egy vendégfogadója. A községben találtatik 15 1/2 sessió és 42 ház. Rück Daniel malomtulajdonosnak van egy 6 kerekű malma a Karasica vizénél, Virágos községnek pedig 2 községháza és egy faoskolája". 1950 óta Villány része. A. sz. régi neve Virágos Káta, szerb eredetű név. Ide tartozik: 75—80-ig a belterület, külterület: 81—108, 111—117, 120, 123, 124, 128—132, 134, 135, 144—146, 148, 150,152, 155. Virágos '1950-ben Villányhoz csatolt település' [1289/1291: Wylagus Beruk: Györffy 1:406]. Az elsődleges Világos-berek (tkp. 'a fényt beengedő, berek', esetleg 'fehéres talajú liget') névalaknak elmaradt az utótagja, előtagját pedig magához hasonlította a virágos mn. (FNESZ. 697.) 75. Templom: n. Kheriha 'Kirche' É. Katolikus templom. Műemlék, 1793-ban készült. 76. Pincesor: n. Kelaráj 'Kellerreihe' Fr. Az itt lévő pincékről. 77. n. Virágisar Mii 'Virágoser Mühle' [Kl : Dorf Mühl] Ma. Ma is áll. Nh. szerint a malomtulajdonos hozzátartozóin átok ül. Az építtető egy törököt megölt, és az elrabolt pénzből építtette a malmot. A malom felépítése után meghalt fiatal felesége, majd lánya a malomárokba fulladt. A tulajdonos eladta a malmot, de senkinek sem volt vele szerencséje. 78. Malom utca: n. Mükásza 'Mühlgasse' [József Attila u] U. A vízimalomhoz vezetett. 79. Kocsma: n. Vércháusz 'Wirtshaus' É. Rendeltetéséről. 80. Virágos utca [Zalka Máté u] U. 81. n. Szájnvingal akar 'Sauwinkel Äcker' [K12: Kocasarok szántók P: Sauvinkl] S, sz. 82. n. Krosza akar 'Grosse Äcker' [K12: Nagy szántók P: Grosse Aecker] Ds, sz. 83. n. Vízaákdr 'Wiesen Äcker' [K12: Réti szántók P: Wiesen