Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

2 6 4. DIÖSVISZLÖ Diósviszló : Viszló, -n, -ru, -ra, diósviszlai, viszlai [BCl: Vészlo BC4, 8, SchQl—9: Viszló BC5, 6: Viszlo K2, 4: Viszló K8, 9: Diósviszló P: Viszló vagy Diás Hnt, Bt, MoFnT2 : Diósviszló] T: 1585 ha/2755 kh — L: 836. A török hódoltság idején is lakott magyar falu volt, amelynek népessége azóta is magyar. A múlt század végétől kevés német és délszláv anyanyelvű is élt itt. 1930ban 753 magyar, 8 német, 10 horvát, 3 bunyevác és 2 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 739 magyar és 2 német lakta. A múlt század második felétől megsokasodtak a szétszórt, külterületi lakott helyei: Avas, Felsőerdőpuszta, Szőlőhegy stb. Itt is magyar volt a lakosság, 1930-ban Szőlőhegyen 72, egyéb külterületeken 26 fő élt. 1970-ben külterületi lakott helyei: Cserdűlő, Cserkődűlő, Csikorgódűlő, Gerzsódűlő, Imrevölgy. Külterületi összlakosság ekkor 86 fő volt. P. sz. „Viszló tájnév 2755 kh szerént a bö közbe tartozik. A siklósi járás három el nevezéssel bir: Hegyföld, Bököz, Ormány. Ormányt Bököztől elszakítja a fekete vízen lévő daki Hid (Hidaki?) Hidvégnél. — Böközt a Hegyföldtől megkülönbözteti a viselet, mert Ormányba és Bőközbe a nők fejéret viselnek, a Hegyföldön tarka ruhát. Viszlónak ez a neve ember emlékezet óta, de van egy mellék neve: Diás, hogy az országban levő több Viszlótól megkülönböztessék. A Diás nevet vette a diától vagy diótól, mely fa itt könnyen tenyész". Diósviszló [1300 k.: Vyzlou: Györffy 1:407]. A Viszló hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással ; vö. (1299: Wyzlou szn. Zichy Okm. 1:97). Az alapjául szolgáló szn. forrása a szláv Veceslav 'Vencel' szn. A Diós- előtag (tkp. 'diófával beültetett hely') megkülönböztető szerepű. (FNESZ. 180, 689.) 1. Korvin utca [Korvin u] U. 2. Kis utca U. 3. Vörösmarti utca [Vörösmarty u] U. 4. Református templom É. 5. Általános Iskola É. 6. Tanácsház É. 7. Művelődési Ház É. 8. Tésényi-árok Vf. Az ott lakó család nevéről. 9. Petőfi utca [~] U. 10. Hangya-kut Kút. A Hangya Szövetkezet előtt állt. Ma a tsz kútja. 11. Füzi-árok Vf. Fűzi nevű lakik mellette. 12. Gödör ajja [P: Gödör alj] Fr. Téglaégetéshez innen termelték a földet. Később ezt a területet eladták házhelyeknek, s beépült. 13. Gépműhej É. 14. Szamár-vőgy [K8, 9: ~; 1 P: ~; e] Wö, e. P. sz. „mély és hosszú völgy az erdőbe". 15. Község főggye S, e. Itt 100 hold szántó volt a község tulajdonában. 16. Szamár-vőgyi ut Űt a Szamár-völgyben. Ezen szállították a fát. 17. Bucsok, -ba [K2: ~ K8: Buczor, Bucsok völgy; 1, sz K9: Butsok; 1, sz P: Butsok] Vö, e. — P. sz. „a hely meghajtott könyök forma lévén, talán a Bütyökről vette nevét". 18. Főső-erdő: Högyháti-erdő : Hogy, -re [K8: Hegyeli erdő K9: Felső erdő P: Hegyháti erdő] Ds, e. P. sz. „a hegy hátán van". 19. Legelő-domb D, 1. 20. Csikorgó, -ba: Szöllősi ut [P, MoFnT2: Csikorgó] Űt. P. sz. „út mellyen a magosság miatt csak csikorogva haladhatnak a faszekerek". Út a Csikorgóerdőn keresztül Babarcszőlős felé. 21. Csikorgó-erdő: Csikorgő-düllő [K8: ~; 1 K9: ~; 1, e, sz, sző Hnt, Bt, MoFnT2: Csikorgó-dűlő] D, e, sz, 1. A. sz. szekerekkel nehezen tudtak feljutni a dombra. Megkötötték a kerekeket, azok csikorogtak. 22. Sillei-árok Vf. Személynévről. 23. Pincelukak Gs, Mélyedések a Silleiárokban. A. sz. ide bújt a török elől a falu lakossága. 24. Farkas lénia Út. 25. Cser-hát [K8: ~; e, 1 K9: ~; e, 1, sz, sző P: ~] Ds, sz, 1. — P. sz. „erdő hegynek a hátán". 26. Potó-domb Ds, sző. 27. Égetés, -be Ds, e. 1910 körül itt leégett a fenyőerdő. Azóta akácos. 28. Dallos lénia Űt. Dallos nevű pincéjéhez vezetett. 29. Dallos-pince É. Tulajdonosáról. 30. Ház lénia Üt a Vadászházhaz. 31. Marhacsapás [K8: Marha hajtás; 1] Csa. Itt hajtották a csordát a legelőre. 32. Cser, -be [K2: ~ K8: Cser szöllős; Cser; sző K9, P: Cser Hnt: CserdűZő] O, sz. — P. sz.