Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

(Csánki 2:491., Káldy-Nagy: 87.) 1554-ben Sellye vidékén feküdt. Igrice néven is említették. 210. Bujtos, -ba [K8, 9, MNyr: ~] S, e. 211. Gáti-düllő [K8, 9, 12, P, MNyr, MoFnT2 : ~] S, sz. A. sz. itt találtak egy, a csiszolt kőkorszakban létezett települést (kőszerszámokat, kőedényeket). A. sz. a dűlőig mocsaras rész volt régen. 212. Dombai-rét [K8: ~] S, r. Családnévről. 213. Bodzási-domb : Bodzás, -ba [K8, 9, 12, P: ~] D, sz. 214. Határi-mező [K8, 9, P: ~] S, sz. A külterület nyugati határszélén fekszik. 215. Dobina, '-ba [SchQl : Mariopoli vei Dobina (Mariopoli vagy Dobina) SchQ2—9: Dobina KI, 8, 9, P, MoFnT2 : ~] S, sz. KI, 8: sz; e. Ide tartozik: 216, 225. A 18. század végén német kisházasok telepedtek itt le. A múlt században magyarokkal bővült a kis település, de volt szerb anyanyelvű lakosa is. 1930-ban 33 magyar és 2 német anyanyelvű lakta, 1970-ben 39 fő élt itt. 216. Nagy-Dobina [K9, P: ~] S, e, sz. A 215. névhez tartozik. 217. Házülés [K12: ~] S, r. Házhelyeknek volt kijelölve. 218. Domb ajja [K9, P, MNyr: ~] S, sz. 219. Oszrói ut Űt Csányoszróba. 220. Dérékutidüllő [K8, 9, 12, P: ~, Deréki dűlő] S, sz az Oszrói út alatt. 221. Bőm-tanya Tsz-major. Régi tulajdonosáról. 222. [K9: Alsó szölöki; bels, 1, sz] 223. [K9: Felső Szölöki; bels, 1, sz] 224. Téglaégető Régen téglát égettek itt, ma már nincs meg. 225. Kis-Dobina [K9, P: ~] S, sz. A 215. sz. névhez tartozó terület része. 226. Bogdásai ut [KI, 8: ~] Űt Bogdására. 227. Csonka-düllő [K12: ~] S, sz. 228. Kőégető [K9, P: ~; e, sz, Mo, 1] S, sz. Mészégetőhely volt itt. 229. Kis-szittyás [K9: ~] S, 1, Vizes, kakás terület volt. Szittyó 'Juncus glaucus' [OrmSz. 514.] 230. Bujtosi-düllő [K12: ~] S, sz. 231. Fősőkisfali [K9: ~] S, sz. Kisfalu: Kisfali néven régen itt település létezett. 232. Nyergös, -be Ds, sz. Hullámos terület. A. sz. nyeregre hasonlít. 233. Zsibót, -ra S, sz. 234. Görü, -be: Gürü, -be [K8, 9: ~] Mf, vizes e, 1, Mo. Két szigetet vesz közre. A görü 'zsombékos, nagyobb mocsárterület' (OrmSz.. 194.). 235. Csemete-kert Erdészeti csemetekert. 236. Kissziget [K8, 9, 12, P: ~] Mf, sz, nád, sás. 237. Szilvás, -ba [K12: ~] S, r, sz volt; ma egy része beépült. 238. Csordás-rét: Villanyos-düllő [K9, 12, P: Csordás-rét] S, sz. A. sz. családnévről. 239. Kisfali-mező [K8, 12: ~] S, sz. A. sz. Sellyén gyakori vezetéknév a Kisfali. Ide tartozik: 231. Egykor itt település (Kisfalu, Kisfali) létezett. Lásd még BHt. 1972: 106, 275. 240. Dögtemető Elhullott állatok temetője. 241. Nagykut [K9: ~] S, sz. 242. Nagy-nyáros [K9, 12, P: ~] S, sz. 2—3 nagy nyárfa állt itt. 243. Vejti-nyáros [K9: ~] S, sz. A Nagy-nyáros K-i része. 244. Keréknyáros [K8, MNyr: Keréknyáras-erdő] S, sz. Alakjáról. 245. Zsimont-lapis: Kis-lapis Mf, vizes, sz. Zsimont nevűnek volt ott földje. 246. Vivó-domb D, sz. A. sz. a sellyeiek és a csányoszróiak itt vitáztak a határkiigazításoknál. Mások szerint középkori vívóhely. 247. Erdős-ház [Hnt, Bt: Erdészlak] É. 248. Nagysziget [K8, 9, 12, P: ~] S, sz, e. 249. Kis-vőgy [K9: ~] S, sz. 250. Gürü-árok Vf. A Gürü K-i határán húzódik. 251. Főső-kajgai [K9: ~] S, sz. A 255. sz. név által jelölt hely része. 252. [Kl, P: Megye völgye Tó, 1. A határon húzódik]. 253. Fácányos-kert Grófi fácántelep volt. Megszűnt. 254. Nag y-szigeti-tanya [Hnt, MoFnT2: ~] Ta. 255. Görüi-rét S, r, 1. 256. Kajga, '-ba [K8: Gajgai dülő K12:Kajga P: Kajiga] S, sz. Ide tartozik: 250, 259. 257. Jánosfa [K8, 9, P: ~] S, sz. A. sz. középkori falu, Jánosfalva helye. Lásd még BHt. 1972: 104, 221. 258. Vég-erdő [K9: ~] S, e a Zsibót-erdő É-i része. 259. Adráci-hid Híd az Adráci-dűlő É-i részén a Gürü-osatornán. 260. Kis-kajgai-düllő [K8: ~] S, sz. A 255. sz. név által jelölt hely része. 261. Nyárosi-rét S, r. 262. Nyáros, -ba [K12: ~] S, sz. 263. Uj-major Maj. 264. Gajcai-düllő [K9: ~ K12: Gaicza dülő] S, sz. 265. Zalátai ut Űt Zalátára. 266. Csöbörfa [K8, 9, P: ~] S, 1, sz. A. sz.