Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

resztül vezető gyalog uton Maroczai helység határa következik. K6: Gegő Árkos nevü Szántó "Bogdásai jobbágyok legjobb szántói K6: Gorányi Nagy Mező "Gorányi Pusztában lévő hel ahol jó szántók vágynak." K6: Gorányi Puszta Bogdásához tartozó puszta, jó szántói és legelői vágynak." K6: Gyürüs berek "igen régtől gyürüs bereknek hittak" P: Hosszú földek; sz „hosszan és keskenyen nyúlnak be az erdőbe" P: Hosszuföldeki erdő; e K6: Kereszt Határos "Sürüs Megye azon részét nevezik annak, ahol régen nagy tölgy állott, melybe nagy ke-reszt volt beégetve s a helet és ezt a részt közönségesen csak Kereszt Határosnak nevezték." K6: Kereszt Uti Körtvéles Gorányi határ ezen hell el, mely nem messze vagyon Körtvéles nevü vizes helltől" K6: Körtvéles "Valóságos határrész, melyet az uraságtól birtak" K6: Közép Gödör "Körcsönye puszta és Drávafok közötti határrész, amely Rühes Gödör után következik." FIG: Lapányos, Lapános, Lapán "Hajós Dombon fölyül levő hel, ahonnan mindenkoron az urasság részére keréknek való fa vágatott." K6: Monyoros Erdő "Körcsönye Liget Erdőnek felső részén lévő Monyoros Erdőben kerék küllőnek való vesszőket szabadon vághattak a nemes káptalan községeinek jobbágyai" P: Nagyeger; e sok egerfával K6: Nemes Rétek "Bogdásai határban az a hely, ahol nemesek rétjei voltak, ma a község birtoka." K6: Nemesek Völgye "Bogdásától délre lévő völgy, amely a rác járás előtt Bogdása nemes lakóinak közönségesen Nemesek Völgyének nevezték." K6: Nádmellék Puszta "Dominiun Szyliána anno 1758." K6: Nádmelléki Erdő "benne faizást régtől bérlik" K6: Orgyai Puszta "Körcsönye melletti puszta, amelyet Czmder somogyi urasságénak mondanak" K6: ökördi Puszta "Korábban Szyhj urasság pusztája most bogdásaiaik birják." K6: Pászon Halom "Bogdása és Iványi között fentálló nagy földhányás vagyis halom neve. K6: Pegő Árkos nevü Szántó "Bogdásiak "Foki" lakosoktól bérelték. P: Pusztarét kaszáló K6: Puszta Ut "Bogdásáról Torányi Pusztára vezető ut neve" P: Sáskai K6: Soros Fűzfák Völgye "Körcsönye puszta határában lévő völgy, melyet drávai áradáskor pákászásra használnak, ha kiszárad, akkor Bogdása jobbágyai kaszálják" K8: Somos Árok "Köresonye Pusztától a szántóföldek mellett menő derék utat végig kísérő viz neve, nevét onnan kapta, mert a viz már mincsen, de az árkát benőtte a som." K6: Sürü Megye "Fancsal völgyből keletre fordulva bizonyos Megye nevü helyhez érve még Bogdása valóságos határa vagyon. Nem művelik, bokros, elvadult rész volt." P: Talénka, Palénka; sz P: Zókai dülő; sz. Az írásbeli nevek forrásai: KI—1755: ML. fasc. 469. No. 40, 18. sz.: ML. 469. No. 4L, 1758: GT. 134. 1760: ML. fasc. 469. No. 23. 1795 e: ML. fasc. 468. No. l/a. 18. sz./ 1817: ML. fasc. 469. No. 12. — K2=1779: GT. 51., GT. 149., 1779: GL. fasc. 408. No. 3. — K3=1800 k.: GT. 85. 1808: GT. 37/b; GL. fasc. 408/B. No. 12. Liber Fundalis., 1808: GT. 111., 1826: GT. 26/c, 1840 k.: GT. 37/c — K4=1858: GT. 138/b. — K5= 1864; GT. 138/c. — K6=1758: MbL. Oculatai: Bogdása, Drávafok, Körcsönye határjárások, Inqusitiones határszemlék, Bm. L. XVIII. 522 — 1760 Határszemle — K8=1864: BiÜ 87, 89, 1866: BiŰ 88, 92/2, 1851: BiÜ 86 — K9=1855: BmK 37 — K12=1866/72/83 színes kataszteri birtokívek — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Túrós Lászlóné tanár, Décsi Ágnes főiskolai hallgató — Adatközlők: Balázs József 72, Biró Lajos 41, Fonter Jenő 72, Id. Gali János 61, Gerdei József 55, Keresztes Sándor 51, Szabó Sándor 74 é. 2 6 3. SELLYE Solle, -n, - rü, - re, -i: Sej je, -n, -'rü, - re, -i: Söllefa, - n, -ru, - ra, -i [BC^, 4, 7, 8, SC8, 9, SchQl—8: Sellye SC2, 5, 6: Selle SC7: Selle SchQ9: BaranyaSellye KI, 8 ,9, 12, P: MNyr, Bt, MoFnT2: Sellye] — T: 2504 ha/4351 kh — L: 2804. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar helység volt. A hódoltság után a környék néhány lakott falujából ideköltözöttekkel szaporodott a lakossága. Ekkor lett végleg lakatlanná Cseberfalva (BHt. 1972. 96. lap, 98. szám), Kisfalu (uo: 106, 275.) és Jánosfalva (uo: 104, 221.) Sellye a 18. században mint uradalmi központ