Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
század elején, később magánház, gazdaáiról. A 70-es években lebontották. — A. sz. a falu legrégibb háza lehetett: fából épült, faszöggel erősítették össze. A század elején még szalmateteje volt. — A. sz. itt volt a zsidók régi imaháza: n. Alt jídis Pëthâusz 'Altes jüdisches Bethaus': j. Altasz Béthousz 'Altes Bethaus' —; Nh. (német): a zsidók imádkozás közben gyufaskatulyát (n. Cinthëlzësohtl 'Zündholzsehachtel') hordtak a fejükön. Ez az ortodox zsidók ünnepi fejfedőjének, a sábeszdeklinek humoros megnevezése. 135. n. Szatmárisz Perih 'Satmariberg' D, sző, sz, mlen. A 'Szatmári-hegy' új keletű név. Az 1. világháború előtt egy Szatmári nevű gépész idenősült, és itt épített házat. — A. sz. a múlt század végén itt cserépégető működött. 136. Varoda: Vârodâ: n. Nearái 'Näherei' [Hiv.: Mohácsi Könnyűipari Vállalat kihelyezett Varrodája] É, az üzem a 70-es évek óta működik. Korábban: Gungli-kocsma: n. Cunn Viat Kungl 'Zum Wirt Gungl': n. Kunglsz-Viatszháusz: j. Gunglsz-Vertszhousz 'Gungl-Wirtshaus': szh. Kod Gunglá 'Kod Gungla': rc. Krismâ lu Kungli 'Gungl kocsmája'. Mészárszék, bolt és kocsma volt. Tulajdonosáról kapta nevét. 1945 után itt működtek az ifjúsági szervezetek, itt volt a mozi. 137. n. Lezafaráin 'Leseverein' É. itt működött a németság második 'olvasóköre' a század elején. Vö. a 86. sz. névvel! 138. Asófolu: Alsófálu: Alvég: n. Ênar Tuarf 'Unterdorf': n. Nészváld 'Nußwald': j. Intarsta Darf 'Unterdorf': szh. Dolnyi kráj 'Dolnji kraj' [K19: Faluvég] Fr. A mai Kossuth, u alsó szakasza. Mélyebben fekszik, mint a felső rész (99. sz. név). Mivel nagyon széles az utca, sok diófát ültettek ide, ezért 'dióerdő'. — Nh. : Az utolsó hullámban érkező ún. Schwabenbauern-eknëk már csak itt jutott háztelek. Vö. a 315, 433. sz. névvel! Ide mekekült a kolerajárvány elől Palotabozsok első lakóinak egy része is. 139. n. Ënar Kráic 'Unteres Kreuz' Ke az Alsófaluban. Felirata: 1840 Michael Bosch. 140. n. Sténar-Krâic 'Stenger-Kreuz' Ke, az állíttató családról. Felirata: Gestiftet von Margaretha Schneider, Ignaz und Magdalena Stenger 1877. — Nh.: Az úrnapi körmenet egyik állomása volt. 141. [K12: Zaludnicza; Vö, e K9: Zaludnica; 1, vízmosásokkal átszelt] 142. Hármas-határ: n. Trái Kráiccáiba 'Drei Kreuzzeiger' [K5: Drei Kreuzeiche; e] Ds, e. — A. sz. ezen a helyen kb. 40 éve egyetlen hatalmas tölgy állt, mely a három határ (Véménd, Ófalu, Féked) útjainak kereszteződését mutatta: tkp. 'három keresztút jelzője'. Fekedi a. sz. facsoport; három védett tölgy neve. Nh.: Hajdan itt fakitermeléskor aranyat kerestek, fel is csillant, amikor azonban „Hó-rukk!"ra megemelték a fát, az arany végleg „elgurult". 143. Harsdnyi-kërëszt : Hársânyi-kërëszt : Plé-Krisztus : n. Harsányi-Kráic 'Harsányi-Kreuz': rc. Krusá lu Harsányi 'Harsányi keresztje' [Tur.: Ke jele] Ke a hármas út találkozásánál, az elpusztult tölgy (142. sz. név) helyén. — A. sz. az 1. világháború idejéből, más. a. sz. a 30-as évekből. A közelben fekvő ófalusi Harsányi-puszta [K16, F4: Rudié psz. Tur.: Harsányi psz.] tulajdonosa állíttatta engesztelésül: ti. véletlenségből agyonlőtt egy vadászt. A Krisztus-test vaslemezből (pléhből) készült, a kereszt fából. 144. Cikói ut: Cikó út: n. Cikora Vëk 'Zickoer Weg': szh. Cikovszki pút 'Cikovski put' Erdei út Cikó: n. Zicko: szh. Cikov felé. — A. sz. ezen az úton vonult a németség körmenete a Tolna megyei Cikóra Flórián-napkor a tűz védőszentjének ünneplésére. A szerbek Péter és Pálkor (szh. Petrovo) zarándokoltak a grábóci kolostori búcsújáróhelyre. — [ZichyOkm. 8: 477: Cyko K2: Czíko K16, F4: Czikő MoFnT2: Cikó] „Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással... Az alapjául szolgáló szn. eredete bizonytalan." (FNESZ. 147.) — [1337: Garap: PRT. 2: 387. K16: Grabócz] A R. Garáb névváltozat puszta.szn.-bçl : keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szn.-hez lásd egyfelől ném. Grab(e) szn., másfelől szb.-hv. R. Grab szn. L. azonban szb.-hv. Grab (tkp.
