Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

KIO, P: Kis völgy — 37. K8, 9: Nagy rét KIO: Nagy völgy — 38. K8: Tóth-falu alja — 39. P: Misa Dráva — 40. K8: Czigány rét — 42. KIO: kis és Nagy Szalonta P: Kis Szalonta, Nagy Szalonta — 43. KIO: Toplákallya, Topiák allya K12: Toplak allyai dülő K17: Toplak aljai dülő — 44. K2: Niessis K8, 9, 10, P: Nyesés — 45. K8: Nagy gerenda, Nagygerenda K9: Nagy göröndi KIO: kigyos gerenda P: Nagy Gerenda — 46. K8: Palai lapis K9: Palaj lap KIO, P: Palajfatüves — 49. KIO, P: Cselek — 50. K6: Topoka KIO: Toplakréti, Toplákréti — 53. K8: Tilos Erdő K9: Tilos erdő KIO: Ó.Tilos, Ó-Tilos, Ó Tilos — 56. K8: Konicza völgy K9: Konica völgy — 67. K2 : Nagy Hegy K8 : Nagyhegy KIO: Nagy hegy, Nagy Hegy — 68. K8: Kis bükhát, Kisbükhát, Bükhát sarok. Nem tudtuk lokalizálni: K2: Szajkoj Domb; sz (a belterülettől DNy-ra volt) K6: Moczilla Patak (a kórosi határ mentén lehetett valamikor) K8: Aderiás; lecsapolt berek. Az írásbeli nevek forrásai: K2=1787: Pvárad. 9. d. — K6=1743: Bm. L. Inqui. III. 82, 1744: Mm. L. Inqui. IV. 95, 1792: Bm. L. PAU Vpr., 1792—1793: Bm. L. PAU. VP., 1805—1807: Bm. L. PAU. VP. — K8=1861: BiŰ 653, 1866: BiÜ 654 — K9=1855: BmK 237, 1870 k.: BmK 237 — K10=1857: BiK 185 — K12=1866: Kat. színes birtokvázrajz — K17=1866/84/90 : Kat — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Lassan Ibolya főisk. hallgató, Heilmann József főisk. adjunktus — Adatközlők: Kallenberger Antal 70, Vörös Kálmán 56, Vörös Pál 45 é. 251. HEGYSZENT M ÁRTÓN Hogy szentmárton : Szenmarton, -ba, -bu, -ba, -i [BC1 : Szent Martony BC2, 4: Szent Marton BC5: S. Marton BC6: Szent-Mártony BC7: Szent Márton BC8 : Hegy Sz. Márton SchQl: Hegi Sz. Mártony SchQ2: Hegyi Sz. Márt. SchQ5: Hegyi-Szent-Mártony SchQ6: Hegyi Szent Márton SchQ7: Hegy-Szent-Márton SchQ8: Hegyi-Szent-Márton SchQ9: Hegyi-Szt.-Márton K8, 9, 12, Hnt, Bt, MoFnT2 : H egy szentmárton] — T: 1880 ha/3266 kh — L: 599. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt. Lakossága azóta is magyar. 1920-ban 235 magyar anyanyelvű lakta. 1930-ban Hegyszentmártonnak, a vele egyesített Alsóegerszeggel és Monyoróddal együtt 728 magyar anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 620 magyar, 59 német és 22 délszláv élt itt. Hegyszentmárton [1554: Högyiszentmárton: MNyTK. 103. sz. 28., 1332—5: S. Martini de Monte: Györffy 1:390]. A Szentmárton hn. a falu templomának védőszentjére, a megkülönböztető szerepű Hegyi- > Hegy- előtag pedig a Villányi-hegység nyugati nyúlványára utal. — 1930^ban Hegyiszentmártomhoz csatolták Alsóegerszeg [1330/1477: Eg(ersc)eg : Györffy 1:299] községet. Nevéhez 1. Felsőegerszeg magyarázatát. (FNESZ. 216, 269.) 1. Tejcsarnok É. 2. Posta É. 3. Két árok köze [K8, 9: ~; r] S, sz. 4. Italbót É. 5. Szenraártoni utca [Kolozsvári u] U. Monyorósd, Alsóegerszeg és Hegyszentmárton régen egyetlen utcából állt. A mai utcák nevűket az egyesítés előtti falvak nevéről kapták. 6. Vëgyësbot : Hangya-bót É. 7. Harangláb Rendeltetéséről. 8. Kultúrház É. 9. Jézus-köröszt Ke. 10. Torma-malom Ma. Vízimalom volt. Tulajdonosáról. 11. Asóegörszög [BC1, 7, SchQ3—7, 9: Egerszegh BC2, 5, 6, SchQl, 2, K3, 9, 12, P: Egerszeg BC4: Eger Szegh Hnt, Bt, MoFnT2 : Alsóegerszeg] A régi Alsóegerszeg község belterülete: 11—16. A falu külterülete a Malom-ároktól Ny-ra eső hiaitárrész. A térképen a határt pontozott vonal jelzi. — A török hódoltság alatt valószínűleg lakott falu volt. Lakói a hódoltság óta magyarok. Csak időnként telepedett itt meg egy-egy nem magyar anyanyelvű család. 1920-