Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

régi „marhavész idején az elesett barmok temetőhelye". ?Pikó bérezi „bérez", Pikó berki; r „berkes rét", Püspökrét; ? Rumi sarka; sz, „erdő közé ékelve. Tulajdonosáról", Remetebörcz, „bérez", Rókalik „bérez", Yepe völgye vagy Gepe völgye? Tepe völgye?; sz „hosszas teknő alakú völgy". (Valamennyi név P. adata!) Az írásbeli nevek forrásai: KI—1770: DMT 9., 1749: ML. fasc 468. N° 47 — K8=1854: BiŰ 73, 1865: BiŰ 74, 1893: BiŰ 75, 1898: BiÜ 77 — K16—III. országos felvétel 75 000- és térképei, — P : 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Hochrein Anna főiskolai hallgató — Adatközlők: Kelemen János 70, Nagy Ferenc 72, Rattinger Lajos 46, Száraz János 45, Végh Gábor 47 é. 2 4 8. IVÁNBATTYÁN Battyány: Battyán: Ivánbattyán, -ba, -bu, -ba, -i: n. Bottyán: n. Ivánbottyán, in, fon auf Ivábottyán, Ivánbottyánar [BC2: Ivan BC4: Juan BC5: Ivani BC6: Ivány BC8: Iván Batthyány SchQl: Iván Batthyán SchQ2, 7, 8: Iván-Batthyán SchQ3, 4: Iván-Batthyány SchQ5: Iván-Batthány SchQ6, 9: Iván-Battyán K8, 9, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Ivánbattyán] — T: 607 ha/1055 kh — L: 301. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 17. század végére g.kel. délszlávok (rácok) telepedtek itt meg. A 18. század utolsó évtizedeiben melléjük németek költöztek; és ugyanakkor kezdődött a délszlávok elvándorlása. A múlt század első felében néhány magyar és kat. délszláv (horvát) család is élt a faluban. A század közepére a horvátok elhagyták a helységet, 1860 körül a délszláv lakosság teljes egészében elköltözött a faluból. A század második felében újabb magyar családok telepedtek le a község területén, főleg a külterületen. 1930-ban 17 magyar és 360 német anyanyelvű lakott a faluban. 1970-ben (külterületével együtt) 228 magyar és 75 német élt itt. P. sz. „Határában van egy urasági puszta Herczeg Batthyányi Fülöpp tulajdona Iván puszta nevezettel, szép ispány lakással és cseléd épületekkel. Nevét mind a helység, mind a puszta az 1865-ig évben elhunyt Grof Batthyányi Ivánról viseli. A községben 260 lélek, az Iváni pusztán 95 lélek lakik. (1840 körül) többnyire ráczok lakták, jelenleg egy sincsen, minden lakói német ajkúak. Semmi nevezetesség itt nincsen. Fekvése a falunak s egész határának rossz, s minden tekintetben szerencsétlen". — A. sz. a falu helyén valamikor erdő volt, s az erdészház köré települt a falu. Fcs.: az ivánbattyániak csúf neve németül naked 'meztelenek'; mert nagyon szegények voltak. Ivánbattyán [1332—5: Iwan: Györffy 1:319, 1851: Batthyáni-Iván: Fényes: MoGSz. 2:139] Az Iván hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1211: Ivan szn. (PRT. 10:505). A megkülönböztető szerepű -battyán (R. Batihyáni-) névelem a falu egykori földesurára, a gróf Batthyáni családra emlékeztet. (FNESZ. 295.) 1. Fő utca: Zsidó utca [Ságvári Endre u] U. A falu leghosszabb utcája. Zsidók is lakták régen. 2. Kis utca: n. Klákosza 'Kleine Gasse' [Damjanich u] U. Rövid utca. 3. n. Krájc: 'Kreuz' Ke. 4. AZsó utca: Békaluk [Kossuth La,jos u] U. Régen mocsaras terület volt; ma a Halastóhoz vezet. 5. Erdőház: Erdészház É. A. sz. a falu területén régen erdő volt. Az erdészház köré építették a többi házat. 6. Temető: n. Frídhof 'Friedhof Te. 7. Templom, -ba: n. Kheriha 'Kirche' É. Római katolikus templom, 1838-ban épült. Műemlék. Főoltára oszlopos, szószéke klasszicizáló. 8. Kiskertek S, gy. 9. Hátsó utca: Templom utca: n. Hina kasza 'Hintere gasse' [Petőfi u] U. Itt áll a templom. 10. Rét-földek: Fácán-föld: n. Viz&féld 'Wiesenfeld' D, sz. 11. [K9: Mayerhof; sz] 12. Sztári Iván [K9: ~] D, sz. A. sz. itt volt régen a falu. Még mindig talál-