Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

2 4 7 . BISSE Bisse, -'be, -'bű, -'be (-re), -i. [BC1, 3—8, SohQl— 9: Bisse Kl: Busse, K8, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Bisse] — T: 1379 ha/3216 kh — L: 370. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott magyar falu volt. Magyarok lakták a 18. században is. Csak a múlt század közepétől kezdtek itt németek megtelepedni, el­sősorban a falu külterületén. Századunkban horvát családok költöztek ide, de ez a falu magyar jellegén számottevően nem változtatott. 1930-ban 'külterületébei együtt 543 magyar, 78 német és 12 horvát anyanyelvű lakosa volt; ebből a külterületen 88 magyar, 54 német és 11 horvát anyanyelvű élt. 1970-ben 375 magyar, 7 német és 2 délszláv élt Bissen. Ebből 8 fő élt külterületen. A. sz.: "A falu a török időkben a Szentegyház dülllőhe vót". P. sz. ,,a szóhagyamány szerint hajdan nemes tót Bissének neveztetett, de nemességét a török uralom alatt elvesztette. Ugyanakkor a lakosok lakóhelyüket elhagyván fel a' hegy aljába költözködtek. A helység előbbi helye most is megjelölve van, az úgynevezett Szentegyháziak bokra nevezet által". Fcs. "Bisse, Turony, Csarnóta, mind a három egyforma." Bisse [1290 k.: Bysse: Györffy 1:285], Puszta szn.-ből keletkezett magyar név­adással; vö. 1138/1329: Bise szn. (MNy. 32:203). Az alapjául szolgáló szn. talán a szn.-ként is használt m. R., N. bese 'egy fajta ragadozó madár; kánya, varjú' fn.-vel kapcsolható össze. (FNESZ. 112.) 1. Zsidó-domb : Temetői-domb D. A. sz. a "f aluheli" egykori Bissének volt itt temetője. Gyakran bukkannak csontokra. 2. Kis utca: Rákóci utca [Rákóczi Fe­renc u] U. 3. Gyula köz Köz. 4. Zsidó-sánc Vf. Az Alsó utca és a Kis utca talál­kozásánál kezdődő árok. 5. Á~só utca: Kosut utca [Kossuth Lajos u] U. 6. Ka­tulikus harangláb. 7. Hősök emlékvűve Szo. Az 1. világháború hőseinek emlé­kére. 8. Főső utca : Fölső utca : Petőfi utca [Petőfi Sándor u] U. 9. Gyír-gyer [K8: Kis-Haraszt; sz MoFnT2: ~] S, sz. 10. Nájman-puszta: Hat­telek [K8: Hattelek- sz, Hnt, Bt, MoFnT2 : Hat-telek] S, Ds, sz, r e Tulajdono­sáról. 1866-ban a bissei határt egy Neuman nevű bécsi mérnök mérte fel, hono­ráriumként kimért magának hat jobbágytelket. Innen a neve. 11. Pécsi ut [KI: Metalis via el Busse Quinque Ecclesias ducens' Bisséből Pécsre vivő határút'] Üt. 12. [KI: Fons Krisics] = 'Krisics kút'; kút] 13. Nájman rétje S, r. Tulajdo­nosáról. Hattelekhez tartozik. 14. Nájman-tanya Ta. Tulajdonosáról. 15. Fölösleg, -be: Göböte, -'be [K8: Göböte, sz K16: Göböllő, sz P: Göböte; sz MoFnT2: Gö­böte] S, sz. A hivatalos nevet kevesen használják. A. sz. a bissei határt felmérő mérnökök minden holdból lecsíptek egy darabot, s ez a föld lett a Fölösleg. 16. Átai ut [K16: ~] Üt Áta községbe vezet. 17. [KI: Lucus Carbonarius — 'szénégető hely' Régi Szén-égető hel] 18. Homok, -ra [K16: ~] S, sz. 19. Kis­Avas Ds, sz. Az Avas része. Egykor itt e volt. 20. Lombos-tanya Ta. Tulajdono­sáról. 21. [KI : Béló Berdó avagyis fehér hegy dűlő] 22. Főső-malom, Pataki­malom: Préc-malom [Kl: MoZa Büssensis = 'bissei malom' malom Régi Istraki Malom Hnt, Bt: Felsőmalom] Ma. Tulajdonosairól. Nem működik. 23. Szent­egyház [K8: ~ P: Szentegyháziak bokra; sz] S. sz. P. sz. „bokros hely, hol a hajdani templom állott". A. sz. templomrom van benne. 24. Élő-erdő [K8: Élő erdő; e, Elő(!) erdő; sz, e K16: Előerdő; sz P: EZő erdő fiatal erdő] S, sz. 25. [K8: Balog rét; r] 26. Tőttés, -re [K16: ~] S, sz, r. A Nagyszél egyik része. 27. Avas, -ra [K8: Avas-erdő K16: Avas; sz P: Avas; régi erdő] Ds, sz. Kistótfaluban lévő Avas dűlővel összefügg. Korábban e volt. 28. Pap-főd S, sz. Egyházi birtok volt. 29. [K8, 16: Nagyszél; sz] Részei a Kőgy és a Tőttés. 30. Nagy-Avas Ds, sz. Az Avas része. Hajdan e volt. 31. Pikó-fórás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom