Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
nonica visitatio 1817. Okorág G. 128 — K8=1851/62: BiŰ 549, 1862: BiŰ 550 — K9=1856: BmK 197 — K10=1857: BiK 155, 1876: BiK 156 — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Bufa Aranka gimn. tanuló, Heilmann József főisk. adj. — Adatközlők: Braskó János 53, Bufa Ernő 49, Nagyréti József 37 é. 2 4 3. GILVÁNFA Gilvánfa, '-n, '-ru, '-ra, -i [BC1: Gyllanffa, Gyluanfa BC2: Gylvanfa BC3: Gylanfa BC5: Gylvanffa BC6—8, SchQl—9: Gilvánfa KI, 8, 9, 10, 12, 17, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] — T: 1564 ha/2717 kh — L: 606. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott falu volt; népessége azóta is magyar. A múlt század közepétől itt a, csekély számú nem magyar anyanyelvű lakosság a falu etnikumán nem változtatott. 1930-ban 382 magyar, 2 német, 3 horvát és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt a falunak; Júliamajorbain 28 magyar anyanyelvű élt. 1970ben 601 magyar anyanyelvű lakott a községben. A 2. világháború után benépesült külterületi lakott helyein 344 fő élt. — Az adatközlők úgy tudják, hogy a falu eredetileg a Haraszti-dűlőben volt. Ott sokszor árvíz pusztította, azért vándoroltak a jelenlegi helyre. Egyes a. sz. egyik tulajdonosáról Haraszti volt a község régi neve. és tűzvész miatt épült új területen. — A falu csúf neve: Kutyaékelő. A néphagyomány szerint egyik gilvánfai családnak a kutyája el-elcsavargott. Egy hétig a szomszédos Poprádon maradt, aztán ismét hazajött. Gazdája megunván ezt, a kutya farkára egy fát szorított, arra ráírta: eddig Gilvánfa tartott, ezután tartson Páprád. A kutya fájdalmától futni kezdett. A legelőn meglátta egy pásztorfiú, és felkiáltott: ott fut egy ékelt kutya. A páprádiak elolvasták a kutya farkán levő feliratot, és azóta a gilvánfaikat kutyaékelőknek kezdték csúfolni. — Érdekes, hogy több, egymástól távol levő helyet azonos néven említenek ebben a faluban. Gilvánfa [1410/1509: Gylwanfalwa: ZsigmOkl. 2/2:423]. A m. R. *Gilván szn. és a birtokos személyraggal ellátott falu fn. összetétele. A *Gilván szn. a m. N. gilva 'laskagomba' fn.-nek lehet az -n képzős kicsinyítő alakja. De lásd még: szb.-hv. glivan 'golyvás', valamint Glivanje hn. Az elsődleges Gilvánfalva névváltozati dővel Gilvánfá-ra. rövidült. (FNESZ. 240.) 1. Klub: Könyvtár É. 2. Bót É. 3. Iskola: Harangláb É. Nevüket rendeltetésük magyarázza. 4. Uj-sor U. Az 5-ös számmal jelölt U-nál később épült. A falun átvezető műút mentén van. 5. Fő utca U. A falu régebbi utcája. 6. Szobor Szo. 1924-ben állíttatták az 1. világháborúban elesett hősök emlékére. 7. Községház: Tanács : Orvosi rendelő É. 8. Cigánytelep : Cigántelep : Varga-telep [Bt, MoFnT2 : Vargatelep; Lh] Lh. A 66-os számmal jelölt helyről 1 telepedtek ide nemrég. Az akkori tanácselnökről kapta a harmadik nevet, 9. Cserdi-fölső S, sz. Cserdi falubeliek irtották ezt a területet. Neve arra is utal, hogy egy É—D-i irányban hármas tagolódású nagy határrész dűlője. 10. Fölső-erdő [K9: Felső erdő, Felső erdő; e K10: Fölső Erdő; e K17: Felső erdő] S, e. Régen 9—14 együtt hatalmas erdőség volt. 11. Cserdi-közép [K9: Cserdi mező; sz K10: Felső erdő irtás K12: Cserdi Mező I. K17: Cserdi mező ISö P: Cserdi Mező MoFnT2: Cserdi-mező] S, sz. Ennek részei: 9, 12. 12. Cserdi-alsó S, sz. 13. Monis-dülő [K12, 17: Szigetje] S, sz. 14. Szívás, -ba: Szilvás, -ba [K9: Nagyláz; sz K12: Nagy Láz K17, P: Nagy láz] S, r, sz. 15. Pénzös, -be: Pénzösi legellő [K8: Kis láz; sz K9: Kisláz; sz KIO: Kisláz; 1 K12: Fekete föld P: Kis láz; r] S, 1. Disznókat legeltettek ott, azért fizetni kellett. 16. Kûré, -ba [K9:
