Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

három góré és mezőgazdasági gépek telephelye van itt. 58. Csorda-kut Gémeskút az Űj-legelőben. 59. Nagy-gödör Tó. Régen vályogvetőhely volt, ma állóvíz. 60. Kuti-legellő [K12: ~] S, 1, benne Csorda-kút. 61. Vérmező-düllő [MoFnT2 : ~] S, r. A. sz. régen itt birkahodály volt, és sok birkát levágtak eladásra. 62. Kerekajjapuszta [SchQ9: Kerekalja pr. P, MoFnT2: ~] P volt, ma már nincs meg. 63. Kert ajja [K12, P : ~] S, sz a községtől délre. 64. Bogádi ut Űt Bogádmindszentre. 65. Rét ajja: Csicsó-kert: Csicsó-kert ajja [K12: Rét alja] S, sz. A falu kertjeinek végében rét volt. Csicsó ragadványnevű egyén lakott itt. 66. Depó, -ba [K12: ~] S, sz. 67. Középső-düllő [K12, Nyr: ~] S, sz. 68. Kuti-düllő [K12, Nyr: ~] S, sz a Kuti-legelőtől délre. 69. Mestör-düllő S, sz. 12 hold tanítóföld a Pézös-düllőben. 70. Pézös-düllő: Pézös, -be [K12, Nyr: ~] S, sz. 71. Kerekajji-árok Vf a Kerekalja mellett. 72. Kerekajja S, 1. 73. Pálmajori ut [K9: Egerszegi ut] Űt Pálmajorba. 74. Rétök, -re: Kísérő-rétök: Kűső-rétök S, sz a a falutól délre. Régen rét volrt. 75. Küsü, -be: Kíső-düllő: Kűső-düllő [K12: Küsü] S, sz. 76. Küsü-legellő S, 1, sz. 77. [K9: Kertvégi; 1, sz] 78. Pista Jancsi S, sz a Pézös-düllőben. Tulajdonosáról. 79. Kerekajji-erdő [K8: ~; e] D, sz. Kerekalja-pusztához tartozott. 80. Némöt-gazdaság [K8, 12: ~] S, sz. Tulajdonosáról. 81. Êri-legello [MoFnT2: ~] S, 1, r. A bogádmindszenti Éri-legelő folytatása. 82. Hatvan, -ba [K8: Hatvani erdő] D, e. 83. [K8: Uj irtás] 84. Bogyó-rét [K12, P, Nyr, MoFnT2: ~] S, sz. Régen rét volt. 85. Gula-legellő : Ökör-legellő S, 1. Az adatközlők nem ismerték: 32. K8: Szabás megye — 53. K8: Asztagos megye — 77. K9: Kertvégi — 83. K8: Uj irtás. Az írásbeli nevek forrásai: K8=1865: BiŰ 649 — K9=1855: BmK 234 — K12= 1865/84/90 kataszteri színes birtokívek — P:1865 — Nyr: 1905. 52. p. — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Gyűjtötték: Sebők Agnes főisk. hallgató, Tihanyi Erzsébet főisk. hallgató — Adatközlők: Garai Vince 70, Matovicz Györgyi 20, Matovicz Lajosné 45, Szabó Lajos 71, Szabó Lajosné 65 é. 2 4 2. MÓNOSOKOR Mónosokor, -on, Mónosokron, -rú, -ra, -i, monosokri [BC1 : Monyos ókor BC2—6, 8, SchQl—9: Mónosokor Can.

Vis.: Monos vagy Monas okor K8, 9: Mónosokor K10: ~; Monos okor K17, P: Mónosokor Hnt, Bt, MoFnT2: Mónosokor] — T: 211 ha/366 kh — L: 69. A török hódoltság alatt lakott falu volt; lakói azóta is magyarok. Csak időnként volt nem magyar lakossága. 1930-ban 96 magyar, 4 német és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 62 magyar és 6 délszláv élt itt. — Can Vis.: „Monos vagy Monás okor. Nevét vette az Okor Folyótól mellynek partján napkeletről hoszszában fekszik, és az azonn volt Malomtól. A' malmot ugyan is ezenn a' részen Mondnak nevezik, (innen Monár) Monos vagy Monásokor hát azt teszi: Malmos okor, de a' melly Malmot a' Te(kin)t(e)tes Vármegye, minthogy a' Vizet Okorágnak tetemes kárával nagyon fal tartoztatta, ez előtt egy néhány esztendőkkel elhányatta". — A. sz. a község nevének második elemét az Okor-vízvől kapta. Az előtagra vonatkozóan vö. 30. sz. névvel! A diáknyelvben a helység neve Moncsi. — P. sz. „Ezen falu eredetileg Malmosokornak neveztetett, mert a határán keresztül folyó Okor vizén malma volt". — Fcs.: Az okorági iskolás gyermekek a mónosokoriakat verebeknek, ezek viszont azokat szarkáknak csúfolják.