Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

földek — 37. K8: Marokra — 38. K8: Bezedekre — 40. K9: Harmadik nyomás — 44. K8: M. Bolyba — 49. K8: Osztatlan legelő — 50. 48: Hutweid — 51. K8: Bezedeki határnál; Falu mellett, Pietlovác területében — 52. K8: Lipovicára — 55. K8: Vár rom — 56. K9: Második nyomás — 58. K8, 12: Kod Bara K9: Ubare — 60. K8: U Bari — 61. K9: Unter dorf — 63. K9: Első nyomás — 64. K9: Lipovicza — 66. K8 : Iványba. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: Kl=1740 —1775, 1755—1820: Határjárási és egyéb gazdasági térképek mellékleteikkel, — K8=1858: BiŰ 448, 1854: BiŰ 449, 1855: BiŰ 450, 1855/56: BiŰ 451, 1896: BiÜ 452 — K9=1855: BmK 170 — K12=1866: Kat. színes birtokvázrajz — MoFnTl : 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: dr. Takács Józsefné tanár. — Adatközlők: Földvári József 83, özv. Földvári Józsefné, Vándor Róza 56, Kasanin Radovan 50, Milkovics Boldizsár 69, Than Boldizsárné 64, Vándor Simonne 76 é. 2 3 5. SAROK Sarok, -on, -roi, -ra, -i: n. Soarok: in, fon, uf Sodrok: szh. Sarok 'Sarok', iz Sároká 'iz Saroka', iz Sároká, u Sarok 'u Sarok' [BC1: Sáros (!) BC5: Sarok BC6 : Sáárok BC8, SchQl—9: Sarok K8, 9, 12: Sarok P, Hnt, MoFnT2: Sarok] — T: 464 ha/807 kh — L: 201. A mohácsi vész idején elpusztult, és valószínűleg csak 1580 után népesedett be ismét 'magyar lakókkal (BHt. 1977 p. 73). A helység további sorsa ismeretlen, de úgy látszik, hogy a felszabadító háborúk idején volt néhány lakosa. Ezután ismét puszta. 1712—1713-ban rác jövevényekkel népesedett be. Ezek mellé a 18. század végén magyar és német anyanyelvűek telepedtek meg. 1920 után az addig 60%-ot kitevő szerb lakosság zöme Jugoszláviába optait. 1930-ban 69 magyar, 167 német és 42 szerb anyanyelvű lakosa volt, 1970-ben 114 magyar, 82 német és 2 délszláv élt itt. Sarok [1296/1324: Sarugh: Györffy 1:376]. A sár 'víztől ragadóssá vált föld, agyag' származéka. A régi magyar nyelvben a -g képző gyakran váltakozott a -Jc-val. A denominális -g képzőhöz l. balog, felleg, kéreg stb. (FNESZ. 563.). 1. Felső falu: n. Óbartuerf 'Oberdorf': szh. Gornyi 'Gornji' [Kossuth Lajos u] Ur. A község É—D irányában húzódó utcájának a templomtól É-ra, és egyben magasabban fekvő része. 2. Szerb templom: n. Ráca kirih 'Raizisch Kirche': szh. Crkva 'Crkva'. 3. Kert: n. Hóstel 'Hofstelle': szh. Báscse 'Baste' [Beltelkek] k és gy. 4. Katolikus iskola : n. Kátólisa Súl 'Katolische Schule' É. Mint iskola megszűnt a körzetesítés óta. Régebben itt tartották az istentiszteletet is. 5. n. Pódrefußrm Háizer 'Bodenreform Häuser' [Kossuth Lajos u] U. 6. Alsó falu n. Unatuarf 'Unterdorf': szh. Dolnyi 'Donji' [Kosuth Lajos u] Ur. A község É—D irányban húzódó utcájának a templomtól D-re és egyben alacsonyabban fekvő része. 7. Árok: n. Króva 'Graben': szh. Bárd 'Bara' Vf. 8. Bezedëki ut: n. Bëzadëkzr Vég 'Bezedeker Weg': szh. Bëzëdëkszki pút 'Bezedecki put' Űt. 9. Mikicsëvâ : szh. Mikicsëvâ mëgyâ 'Mikicva meda' [K8: Mikicsëvâ Megya; sz] S, sz. 10. [K8: Rétpótléki szántóföldek] 11. Laparica, '-ba: n. Lápáricá: szh. Lápáricá 'Laparica' [K9: Laparicza; 1, sz K10: Laparitza K12: Laparica: Lapályos MoFnT2: Laparica] S, sz. 12. n. Orásija 'Oraschieje': szh. Orâsijë 'Orasje' [K10: Petlovaczka Lénie K12: Orasije] S, sz. 13. n. Grábova: szh. Grábová 'Grabova'_4K12 : Grabovi] S, sz. 14. n. Plostara 'Ploschtara': szh. Pljostcsárá 'Pljostara' S, sz. Régen mocsaras