Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

23 2. UDVAR Udvar, -on, -ru, -ra, -i: n. Udvârd, in, âusz, nâch Udvârd, Udvàriszr [BC8, SchQl—

9: Udvar K9: Udvard P: Udvárd Hnt, Bt, MoFnT2

: Udvar] — T: 437 ha/759 kh — L: 272. A török hódoltság alatt és a 18. század első felében puszta. 1770 körül német kisházasok telepedtek itt le; a múlt század végétől magyarok és délszlávok is lakták. 1930-ban 17 magyar, 395 német és 7 horvát anyanyelvű, 1970-ben 109 magyar és 162 német élt itt. — P. sz. "Fekszik a budai—eszéki országút mellett. Lakosai tisztán német ajkúak. Midőn a község telepíttetett volna, a földesúr Dályok községet kérdezte valyon nincsen e ellenvetésük, ha a határba németeket fog betelepíteni, mivel a dályokiak azt az észrevételt tették volna: Udvar tér kiosztását nem ellenzik, de telkeket nem engednek által. (1805-ben) is csak 34 kis házból (zsellérekből) áll a község. Később Udvarából Udvárd lett". Udvar [1448: ? Wdvarth: Csánki 2:52; 1773: Ugyvár: LexLoc. 27]. A m. udvar 'udvarház, kúria; telek épületekkel' fn.-ből alakult. (FNESZ. 665.) 232. ű 0 V A R