Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

rambasa Ut, de azóta Háram Bassa nevezettyje van közönségesen ma annak neveztetik...". P: Hanffelder E: Bölcsőd-Csuklya E: Kancel Wiesen E: Parócsa. Az írásbeli nevek forrásai: Kl=1767: Mont. 443., 1770k.: Mont. 448; Mont. 449; Mont. 485; 1789: Mont. 397/a; Mont. 397/b — K6=1758: Bm.L. Villányi Oculatae, 1758: Bm.L. Virágosi határszemle; 1760: Bm.L. XVII—524—Pócs—Virágos határszemléje — K8=1853: BiÜ 690., 1860: BiÜ. Tkv. 2. házsz., 1864: BiŰ. 693., 1885: BiÜ Tkv. I. A. 13. házsz., 1866: BiÜ 694., 1870: BiŰ 695., 1891: BiŰ 697. — K9=1954: BmK 247 — K12=1866: Kat. színes birtokvázrajz — K16=1926: KT 5661 — P: 1865 — E=1925: Ete János: Dűlőnevek a telekkönyvi térképen — — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFriT2 : 1978. Gyűjtötte: dr. Pesti Jánosné Harcos Vera tanár. — Adatközlők: Bobánovics Lászlóné Folk Mária 27, Geli József 81, Harcos Jánosné 47, Huber János 60, Lang János 68, Lang Jánosné 64, Lovas Józsefné 75, Wagner András 79 é. 2 3 0. TÖTTÖS Tőtös, ön, -rü, (-röl), -re, -i: n. Tídis, in, fon, uf Tí-dis, Tídis&r: szh. Tötös, u Tötös, u Tötösku, iz Tötöská, Tötösszki [BC1: Tőtős BC2: Titas BC3: Titos BC8, SchQ3, 4: Töttös BC7: Tőttős, Totes BC8: Rátztötös SchQl: Rácz Tőttős SchQ2: Töttös SchQ4, 7, 8: Rácz-Tőttős SchQ5: Rácz Tőtös SchQ6, 9: RáczTöttös 1700: Tetős 1701: Tőtés 1713: Tites (BHt. 1978. p. 63, 69, 122) KI: Tőttés, TŐtés, Töttös K2 : Tőtős, Töttös K3 : Tőttes, Tőtőser K4 : Rácz Tőttős K8 : Tőttős K9: Hercegtöttös, Rácz Töttös KI2: Hercegtöttös KI6: Hercegtöttös P: Rácz Töttös Hnt, Bt, MoFnT2: Töttös] — T: 2301 ha/3998 kh — L: 892. A török hódoltság elején elnéptelenedett, A 16. sz. végén már rácok lakták. A felszabadító háborúk során ismét elnéptelenedett. 1700-ban rácok telepedtek ide, de ezek a kurucok elől rövidesen a Dráván túlra menekültek. 1713-ban kezdett újra benépesedni. Előbb rácok, majd kisebb számban horvátok érkeztek. A 18. sz. utolsó negvedében Töttösön németek telepedtek le. A múlt sz. közepén kezdődött a délszlávok elköltözése. Az 1. világháború után kb. 200 szerb optait Jugoszláviába. A múlt században még kevés magyar anyanyelvű élt itt. A magyarok száma a szerb lakosság kivándorlásával kapcsolatban nőtt meg. 1930-ban 232 magyar, 866 német, 11 horvát és 10 szerb lakosa volt. 1970-ben 278 magyar, 602 német és 24 délszláv élt itt. Töttös [1289/1344: Tuteus: Györffy 1:396]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö.: 1325: „Stephanum dictum Tuteus, et Georgium dictum vezeus" [— a Tűíös-nek mondott Istvánt, és a Vesszős-nek mondott Györgyöt] szh. (ZichyOkm. 1:270); 1332: "Thutos . .. vezsceus ... Thuisses" [= Tűtök .. . Vesszős .. . Tövises] szn. (ZichyOkm. 1:398). Az alapjául szolgáló szn. annak a m. R. Tuet [1211: PRT. 10:507] szn.-nek a -s képzős származéka, amely ra. tŐ ~ R., N. tű 'földben levő növényi szár' fn.-ből képződött. Nem fogadható el az a feltevés, hogy a szn. előzménye az ótörök tütüs 'viszály, ellenségeskedés' fn. volt. (FNESZ. 657.). 1. Srémpf-ház: n. Srémsz-Háusz 'Schrempfs Haus' É. Tájékozódási pont.'2. Srémpf-domb: n. Srémszperih 'Schrempfsberg' Do, Űt. Az ott lakókról nevezték el. 3. n. Puselsz-Háusz 'Burschis Haus' É. Az ott lakó családról. A Burschl család a falu legtehetősebb gazdái közé tartozott. 4. Fölső utca: n. Êvsr Ëkd 'Obere Ecke' [Kossuth Lajos u] U. É-i része. 5. Deák utca: n. Acalsvànc kasza 'Atzelschwanz-Gasse' [Deák Ferenc u] U. Nevét alakjáról kapta. 6. Szentháromság tér: n. Tràifâltihkàit 'Dreifaltigkeit' Tér a Jókai utcában egy szent-