Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
2 2 7. BORJÁD • Borjád, -on, -ru (-roi), -ra, -i: n. Burjâd, in, àusz, àuf Burjád, Burjádar: szh. Borjád, u Borjád, u Borjàdu, iz Borjâdà [BC1, 7: Boryad BC2, 6, SchQ: Borjad BC3 : Borjadin BC4: Borját BC5: Boriad BC8, SchQl— 4, 6—9: Borjád Kl— 5: Boriad, Borjad K8, 9, 12, 16, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Borjád] — T: 1565 ha/2719 kh — L: 574. A török hódoltság elején elnéptelenedett; majd a 16. sz. végén már rácok éltek Borjádon. A felszabadító háborúk idején rác lakossága megfogyatkozott, és a Rákóczi szabadságharc idején újra elnéptelenedett. 1712-től ismét rácokkal népesedett be. 1750 körül telepedtek ide az első r. kat. vallású német lakói. Számuk a múlt század első felében 200 fölé emelkedett, majd lassan csökkent. 1845-től evangélikus németek telepedtek ide, elsősorban a környező falvakból. Ezzel egyidőben a szerb lakosság száma lassan fogyatkozni kezdett. A múlt század elejétől néhány magyar család is élt itt. Az 1. világháború után mintegy 150 szerb Jugoszláviába optait. 1930-ban 57 magyar, 487 evang. és 125 r. kat. német, 14 horvát, 50 szerb és 25 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 223 magyar, 338 német és 29 délszláv élt itt. — Fcs.: A borjádiak szerint Pócsán azért harangozzák a delet 1/2 12-kor, mert egy pócsai ember nem tudván megvárni a delet, 1/2 12-kor éhenhalt. Borjád [1311: Barlad: Györffy 1:289]. A m. Barla (<: Barnabás) szn.-ből képződött. A mai névalak a borjú hatására, népetimológiával keletkezett. (FNESZ. 120.). 1. Béka utca: n. Fróskászd 'Froschgasse' [Damjanich János u] U. Az utcával párhuzamosan húzódik egy vizenyős rét, ahol tavasszal békabrekegéstől hangos az utca és a környék. 2. Szederkényi utca: Hátsó utca: n. Szorgatínar Kasza 'Surgetiner Gasse': n. Hinarkâsza 'Hinter Gasse' [Arany János u] U. Szederkény felé erre kellett menni. 3. n. Métodiszta Kápél 'Methodistische Kapelle' É. A borjádi lakosok hét féle vallást gyakoroltak. A kitelepítésekig a methodisták imaháza volt itt. Ma lakóház és istálló. 4. Szobor: n. Tenkmól 'Denkmal' [Hősi emlékmű] Emlékmű. Avatásának előestéjén (1927-ben) a lakosság különös jeleket vélt látni az égbolton. 5. Fő utca: Kosuth utca: n. Háuptkásza 'Hauptgasse' [Kossuth Lajos u] U. 6. Szerb templom: n. Ráca Kerih 'Raizisch Kirche' [Görögkeleti templom] É. 1770 táján épült. A helyi tsz 1974-ben lebontatta. 7. Zsinagógia: n. Pâptiszta Kápél 'Baptisten Kapelle' É. 8. Evangélikus templom: n. Ëvângélischa Kerih 'Evangelische Kirche': n. Rëformita Kerih 'Reformierte Kirche' [Evangélikus és református templom] É. Épült 1890-ben. 9. Fölsőfalu: n. Óvartárf 'Oberdorf Fr. A Kossuth Lajos u K—Ny irányában húzódó szakaszát, valamint az ettől É-ra lévő falurészt nevezik így. Itt lakott a módosabb gazdák többsége. 10. Alsó utca: Cigány utca: n. Unarkász 'Untergasse' [Deák Ferenc u] U. Az utca K-i végére beköltöztek a hajdani telepről a cigánycsaládok. 11. Malom, -ba: n. Mil 'Mühle': n. Burjádar Mű 'Borjader Mühle': szh. Cvétkovicsévá Vodëncâ 'Cvetkoviceva Vodenca' [Korsós-malom] Ma. A 18. sz. végén épült műemlék jellegű épület. Berendezése korabeli és teljes. Korsós Antal a tulajdonosa. Mivel a'Malom-árkot kiszáríttatták, ma már nem működik. 12. Katolikus templom: n. Katólisa Kerih 'Katolische Kirche' [Katolikus templom] É. 13. Alsófalu: n. Unsrtárf 'Unterdorf Fr. A Kossuth Lajos u K—Ny-i irányban húzódó szakaszától D-re eső falurész neve. Vagyoni megoszlás szempontjából ez volt a község "szegénynegyede". 14. Kitt: n. Kmápruna 'Gemeindebrunnen' [Községi kút] Kút. Egyedüli gémeskút a környéken. Régen ebből
