Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

77 — K12 = 1865: Kataszt. színes birtokvázrajz — P: 1865 — K16 = 1882—84: A III. orsz. felvétel térképei — F4 = 1924 —27: A IV. orsz. felvétel térképei — K17 = 1964: A kataszt. térkép 10 000-es fénymásolata (tsz-munka térkép) — KI 8 = 1970 k.: Erdészeti üzemi térkép (Erdősmecske) 10 000-es fénymásolata — Hnt: 1973 — Tur. = 1976: A Mecsek hegységturista térképe — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: dr. Hoffmann Ottó főisk. docens, Lassan Ibolya főisk. hallgató. — Adatközlők: Hilbert Andrásné 42, Horváth József 54, id. Kántor Béla 77, ifj. Kántor Béla 26, Klug Kornél 50, Petz János 59, Petz Péterné 80, Rückert József 55, Thurn János 62, Thurnné Wesz Mária 59, Wagner Bálint 65 é. 193. VÉMÉND Véménd, -'én, -rü, -re, -i: n. Vémënd 'Wemend', in, fon, uff Vémënd, Vémëndsr: j. Véménd, in, fön, näh Véménd, Véméndar : szh. Vëmën, u Vëmënu, iz Vëmënâ, u Vëmën, vëmëntszki : rc. Vimënd, un, dön, 'n Vimënd, dö Vimënd 'Véméndről való' [Gyl: 300: Emun, Emwl (Emen, Emel) ZichyOkm.: Emel BCl: Imoly (!) BC4: Eminy BC5: Vemény BC6: Vémény Fl: Vement Kl, BC8, SchQl

—4, Kocz. : Vémënd K2: V

emend, Wemend, Vémënd K8, 9: Vémënd, Véménd K12: V

emend, Vémënd, Véménd SchQ5—

9, P, K5, K18—

19, F4, Hnt, Tur, Bt, MoFnT2

: Véménd] — T: 3188 ha/5540 kh — L: 2293. Emen vagy Emel középkori magyar falu (Gyl:300) a török hódoltság alatt elnéptelenedett. 1890 körül rácok telepedtek itt meg. 1748 körül érkezett az első német telepescsoport. A németség gyors ütemben növekedett. A múlt század második felében kezdtek magyarok ideköltözni. A rácok száma az 1. világháborúig lassan fogyott. 1920 után az itt élő szerbek zöme Jugoszláviába optait. 1930-ban 243 lakos vallotta magát magyar, 2130 német, 5 szerb és 2 egyéb anyanyelvűnek. 1970-ben 1127 magyar és 1195 német élt itt. Külterületi lakos volt ekkor 186 fő. Ebből a Cigánytelepen élt 100 lélek. — A szájhagyomány szerint a mai település csak 300 éves, korábban Ny-abbra feküdt a falu. A szerbekben élénken élt a tudat, hogy Szerbiából a török elől menekültek ide a ,,nagy költözés" (szh. Veliki seoba) idején vagy még korábban, s a környező völgyekben létesítettek ideiglenes településeket. Erre szerintük dűlőnevek, ill. falunevek emlékeztetnek, pl.: szh. Apátija, Batova, Berak, Demerkapija, Hristova dolina Korpac, Kapavac, Krstoá, Petrovac, Prkos, Sapud, Uros, Vemen. Őrizték azt a hagyományt is, hogy vissza kell térniük, ha hazájuk fölszabadul. — A németekben is mindvégig tudatos maradt, hogy az akkori német birodalomból vándoroltak be, a közelebbi hely neve azonban elhomályosult. Egyes kutatók szerint a Rajna vidékéről, Szászföldről, Frankfurt és Fulda környékéről, valamint Ausztriából jöttek. A kolerajárványok elől is sokan ide menekültek a környező falvakból, pl. Palotabozsok első lakói. Az utolsó betelepülési hullámban (1728—87) érkezőket „sváb parasztok'Vnak, „telepesek"-nek (n. Schwabenbauern, Colonisten) nevezték, és nevezik még most is. Lásd a 138, 315, 433. sz. neveket, valamint Babarc, Erdősmecske, Palotabozsok hasonló nevű dűlőit! — P. sz. „Véménd lakói németek (háromnegyed része) és ráczok (egynegyede)." Német „lakói Kakasd, Fazekas Boda községből jöttek, valamint a Renus folyó tájékáról". — Szerb egyházi statisztikák 1851-ben 5, 1865-ben 54 izraelita vallású lakost tartanak nyilván, az 1930 évi népszámlálás 22, az 1941. évi 24 főt. Hogy honnan vándoroltak be, nem tudtuk kideríteni. — 1945 után a németek egy részét kitelepítették, helyüket 100 bukovinai székely család (Hadikfalvárói), 70 felvidéki család (a Csallóközből, Hontfüzesgyarmatról, Albárból, Szimőről stb.) s számos ún. magyar telepes foglalta el. — A teknővájó cigányok egy része a mecseknádasdi, erdősmecskei, majd fekedi erdők cigánytelepeiről vándorolt be. 1936—60-ig a KoftZeníaí-ban (208. sz. név), 1975-ig a Kirchengrund-ban (245. sz. név) laktak, végül a faluba telepítették őket. ITNh. (német): Véménd egy Véma nevű szerb asszonyról kapta nevét. — Fcs.: h

Ti Véménder szënn Stifoler" —, így csúfolják őket (és a palotabozsokiakat) a bátaapátiak és a bátaszékiek. ,Die Wemender sind Stiftsfuldaer'. — Fcs.: A környező falvak sze-